Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

I. Az egyesület fogalma

az ország gazdaköreit, gazdaszövetségeit, vagy a katolikus egyház a katolikus köröket, a legényegyleteket és az olvasóköröket összefogni. Az alapszabályokban a célok és a feladatok után határozták meg az ezek eléréséhez szükséges pénzügyi alapok megteremtésének módjait. A bevételek felhasználásáról a közgyűlésen döntöttek. A kisebb kifizetéseket a szabályzatban rögzített összeghatárig a tisztviselők is elvégezhették. Az egyesületek tehát a törvény adta keretek között anyagi eszközeikkel önállóan gazdálkodtak. Az egyletek tevékenységéhez kapcsolódik azok földrajzi elhelyezkedése, ugyanis ezek csak a megszabott, az alapszabályban rögzített, közigazgatási területen működhettek és ennek határát nem léphették túl. Ha más településen igényelték, akkor viszont — a munkás- és a politikai egyletek kivételével — fiókegyesületeket hozhattak létre. Szervezési lehetőségeiket azonban — mint már szóltunk róla — az 1912. évi LX1II. törvénycikk 9. §.-a erősen korlátozta. Végül is a többfajta fogalmi megközelítést, a kor jogszabályait és a kizárásos eljárást is felhasználva — feltételezve a majdani részletes regionális kutatásokat, a jelen munkára érvényes véleményem szerint — az alábbi kategóriákkal körülhatárolhatóvá válik a vizsgálandó egyletek köre. A közös célokat, az érdekek azonosságát, a hatalmi szféra és a helyi kisközösségek közti közvetítő, bizonyos mértékig integráló szerepet, a hatósági engedélyezés és ellenőrzés kérdését, az egyesületi tagsággal járó jogokat és kötelezettségeket, a tagdíjakat, továbbá az ezzel szorosan összefüggő „szüröszelepekct" (az alapszabály, a tagfelvétel, a tagság megszűnése stb.), a belső önkormányzatot, valamint az egyesületek lokális elhelyezkedését vettem figyelemben. Az egyesület — így tehát — természetes és jogi személyek által, államigazgatási eljárás útján (hatóságilag) engedélyezett és ellenőrzött alapszabályban megfogalmazott gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális, szakmai és egyéb közös akarattal meghatározott célok megvalósítása érdekében, a nyilvánosság számára létrehozott — önkormányzattal, rögzített szervezeti felépítéssel és az önálló gazdálkodás jogával rendelkező — olyan társaság volt, amelynek tagjai megszabott tagdíjat fizetlek. Az egyesület kifejezetten gazdasági — termelő —, pontosabban mondva: profitorientált tevékenységet nem folytatott, valamint — általában — elsősorban nem politikai célokat kívánt megvalósítani. Hatósági jogkört — néhány kivételektől eltekintve — nem gyakorolt. Az alapszabályban lefektetett célokhoz viszonyított közös érdekeket az egyesületen kívülállókkal szemben, mint érdekvédelmi szerv is képviselte. Az adott helyzetben közvetítő szerepet töltött be a kormányzat vagy a politikai pártok és a helyi törekvések között. Az egyesületi tagok jogai, a fizetett tagdíj mértékétől függően nem voltak egyformák. Az egyesület az alapszabályban meghatározott közigazgatási határokon belül működhetett, de — néhány kivételt nem számítva — fiókegyesületei hozhatott léire

51 Külön örömömre szolgált, amikor e fogalommagyarázatom eredeti változatát Barcs város 1987. október 29-i tanácsülésére előterjesztett 2. napirendben viszontláthattam, igaz idézőjel nélkül!