Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

I. Az egyesület fogalma

Az olyan közkézen forgó mai, illetve közelmúltbeli kézikönyvek, mint az Új Magyar Lexikon, a Magyar Értelmező Kéziszótár és a Magyar Larousse úgyszintén a fenti ismérveket emelte ki. A fogalom meghatározásának kísérleteit tekintve megállapítható, hogy ezek általában „személyösszcsség", vagy „személyegyesülés" értelemben alkalmazták a kifejezést.

3

'' Persze, sok esetben a mai szóhasználat sem lép túl ezen az állapoton. Egyebek mellett egy 1983-ban megjelent, a közművelődési egyesületekről szóló kiadvány szerzői például ezt írták: „Az, hogy mit nevezünk egyesületnek, a legtöbb ember egyszerű szavakkal is elég jól képes kifejezni [sic !]. Nem ennyire egyértelmű és közismert viszont az, hogy mi a jog lényege, s az hogyan kapcsolódik például az egyesületekhez."

37 Csak közbevetve jegyzem meg: az egyesülési jogról szóló 1989. évi 11. törvény alapján is nehéz közelebb jutni az egyesület definíciójához. A leegyszerűsített megközelítések sorában egy valóban differenciált, modern leírását találjuk a jelenkori egyesületeknek Szirmainé Veres Ibolya nemrég napvilágot látott munkájában.

38 Jól használható definíciót adott korábban Harangi László is: „Az egyesületek olyan független, önkormányzati alapon működő társadalmi szervezetek — jogi személyek —, amelyeket tagjaik valamilyen társadalmi, kulturális, kedvtelési, önsegélyezési, érdekvédelmi célokból hoznak létre."

39 Halmai Gábor a nemzetközi irodalom alapján foglalta össze azokat a fogalmi elemeket, amelyeket a jogtudomány a legális meghatározás hiányában dolgozott ki: „a. önkéntesség, ami az egyesületeket a köztestületektől ... megkülönbözteti; b. tartósság, ami nem feltétlenül meghatározatlan, de mindenképpen hosszabb időt jelentett ...; c. több személy társulása ...; d. meghatározott, megengedett közösségi cél; c. közös tevékenység."

40 Szabó Lajos, aki ugyancsak a fogalmi elemekkel mutatja be az egyesületek jellemzőit, a fentebb említettekhez a magas szintű jogszabályokon keresztül érvényesülő állampolgári jogot, az önkormányzati működést és a vagyoni felelősséget is hozzátartozónak 'ítélte.

41 Az államok (pontosabban: a központi hatalom) politikai rendszerüktől függetlenül mindig rendezték, illetve rendezik a különféle szervezetekhez, társaságokhoz, egyesületekhez való viszonyukat, hisz e testületek akár szembe is helyezkedhettek, helyezkedhetnek az adott államhatalommal, illetve az általa képviselt érdekekkel.

42 Ebből adódóan kínálkozik a módszer, amellyel a jogszabályokat segítségül hívjuk, és az eltérő jogi értelmezéseket is alapul véve határozzuk meg az egyesület fogalmát. 36 Ő/w, 1980: 297. p.; Ficzere-Schmuli: 389. p. 37 A Házi Jogtanácsadó 1983-as különkiadása. 38 Szirmainé: 6-8. p. 39 Harangi: 4. p. 40 Halmai, 1990: 120. p. 41 Szabó L.: 5. p. " Ficzerc-Schmidt: 389. p.