Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

VI. Az egyesülettípusokról - A kulturális-népnevelési egyesületek

katolikus, jelzőkkel ellátott olvasóegyletek megalakítását. Céljaikat az Attalai Római Katolikus Olvasókörhöz vagy a Csornai Római Katolikus Olvasókörhöz hasonlóan fogalmazták meg: Csorna és „vidékén lakó katolikusok szellemi, társadalmi, anyagi érdekeinek előmozdítása, a valláserkölcsi szellem, közművelődés és az összetartás fejlesztése által, a politika mellőzésével... [A] földművelési és gazdasági ismeretek terjesztését, elszegényedett katolikus egyének, emberbaráti célok felkarolását és előmozdítását,...a körhöz fordulóknak tanáccsal és ügyeikben támogatás és közbenjárással"

488 akarta tagjait szolgálni. A közművelődési tevékenységükben — természetcsen — komoly szerepet töltött be a vallásos irodalom. A felekezeti olvasókörök eszközrendszerében — Bolevúcz József véleményével ellentétben

489 — egyáltalán nem voltjellemző a tagdíjmentesség. A vallási alapon szerveződött olvasóegyletek nemcsak céljaikban hanem szervezeti struktúrájukban is hordoztak számos antidemokratikus jegyet. Az alapszabályok egy részében — önként lemondva az egyleti szuverenitás egy szeletéről — eleve meghatározták, hogy az elnököt, akit nem választottak, hanem kineveztek, csak a helyi pap lehetett.

490 Azt a növekvő paraszti elégedetlenséget, amely végül is az 1905-ös sztrájkhullámba torkollott, már az 1890-es évektől lehetett érezni. Az osztrákellenes hagyományokat is megmozgató millennium után egyre gyakrabban szerepelt az egyesületek nevében az 1848-ra utaló megkülönböztetés. A Homokszentgyörgyi „Kossuth" Kör alakult meg elsőként. Ezek az egyesületek Somogyban azonban csak nevükben voltak olyan radikálisak, mint az alföldiek. A lengyeltóti főszolgabíró az alábbi véleményt adta — az ugyancsak mozgalmas 1912-es esztendőben — a Szőlösgyöröki 48-as Függetlenségi Olvasókörről: „...eddigi működése és megbízhatósága ellen kifogás nem emelhető... Politikai működést eddig nem fejtettek ki."

491 A művelődés, az olvasási kedv felkeltése és az ehhez szükséges könyvtárak létrehozása, gyarapítása volt az olvasókörök legfontosabb feladata. Az 1885-ös könyvtári statisztika

492 Magyarországon — 313 171 kötetnyi állománnyal — 310 vidéki egyleti és társulati könyvtárat mutatott ki. A György Aladár által összeállított statisztika mindössze egy könyvtárat jelzett Somogyban. A valóságban viszont ekkor 7 somogyi egyesület rendelkezett kis könyvtárral.

493 A nem túl szép kép csak lassan vált kedvezőbbé. Az új egyesületek már arra törekedtek, hogy alapításuk után 2-3 évvel legyen saját könyvtáruk. Ez nem jelentett 488 SML ai. 3100/1911.; E.asz. 15. 489 Dolevácz: 16. p. 490 SML ai. 1947/1896., 299/1901. 491 SML főispáni 11/1912. Néhány esztendővel korábban a Belügyminisztérium nem engedélyezte az alapszabályukat: ai. 9359/1909., 25893/1909. 492 György: 9., 578., 587. p. 493 SML ai. 693/1885.