Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

VI. Az egyesülettípusokról - A kulturális-népnevelési egyesületek

könnyű feladatot, mert a sokszor alacsony tagdíjak meglehetősen szerény fejlesztési lehetőséget biztosítottak. Talán ezért lehetett a „Kaposvár" című lap hasábjain olvasni egy olyan ötletről, miszerint létre kellene hozni egy — járási fiókegyesületek hálózatára támaszkodó — megyei irodalmi egyletet, ami valamifajta központi, s ez által olcsóbb könyvbeszerzést végezhetne.

494 A tagdíjakon túl a bálok és műkedvelő előadások, az eladott újságok bevételei, a kölcsönzési díjak és a kisebb-nagyobb adományok segítették a könyvtárfejlesztö munkát. Az egész országra kiterjedő népkönyvtár-adományozó akcióban az 1890es évektől 100-200 kötetes könyvtárakat adományoztak a közművelődés egyesületek, a Földmüvelésügyi Minisztérium, valamint a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa. Ezek a szervezetek 1908-ig 803 kisebb-nagyobb könyvegyüttest ajándékoztak a falusi egyleteknek.

495 Ilyen úton 1894 után több tucat somogyi egyesület jutott könyvtárhoz.

496 Volt olyan esztendő, 1908-ban, amikor 10 somogyi olvasókör kapott egy-egy 100-173 kötetes könyvtárat.

497 A „Magyar Minerva" 1904-191 l-es kötete több könyvtárral rendelkező (és még működő olvasókört) ismert Csokonyán, Erdöcsokonyán, Köröshegyen, Szigetváron, Szőlösgyörökben, Balatonberényben, Lakócsán és Somogyszilben. A következő, 1912-1913-as kötet ezeken kívül még felsorolta Attalát, Balatonboglárt, Vásárosbécet, Drávafokot, Görgeteget, Istvándit, Komlósdot, Kónyit, Lábodot, Nagybábonyt, Öreglakot, Patát, Poklosit, Szakácsit, Szárszót, Somogyszobot, Vámost és Zicsct. Akkortájt 200 kötetesnél nagyobb olvasóköri könyvtár öt volt a megyében. A legnagyobb — 1 590 művel — a szölősgyörökiek tulajdonát képezte.

498 Az egyesületeknek adott könyvtárak állományát úgy állították össze, hogy azok használói „kedélyét nemesítsék". Mezőgazdasági és kisipari szakkönyveket, népszerűsítő és ismeretterjesztő müveket, szórakoztató és néhány klasszikusnak számító szépirodalmi munkát kaptak a szerencsés falusi egyesületek. Kormánypárti és ellenzéki lapokból, divatos irodalmi és általános folyóiratokból, valamint élclapokból állították össze az egyleti választmányok az új ságrende léseket. A kiegyezés utáni modern művelődési eszmék között szerepelt a felnőttek iskolán kívüli népncvclésénck gondolata is. Az analfabétizmus felszámolásának szándékával hozták létre — angol (Working Men's College, University Extension), francia (Ligue Française de I' Enseignement), holland (Maatschappij tot Nut van het AIgcmeneen) és német (Centraiverein Für das Wohl der arbeitenden Klassen, Victoria Lyceum, Gesellschaft Für Vorbereitung von Volks Az irodalmi egyletek szcrvczcte=Kvár. 30. 1895. ápr. 14. 495 Ferenczi: 14. p. 496 SML főispáni 35/1916.; ai. 2659/1930. 497 SML főispáni 29/1908. 98 Csonki: 278. p.