Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)
VI. Az egyesülettípusokról - A szakmai egyesületek
aggodalma azonban hamarosan megszűnt, amikor egymás után jelentek meg az egylet alapító tagjai között a főispánok, a munkaadók, vagy is a gyártulajdonosok és a püspöki kar képviselői. A nyugdíjegylet taglétszáma dinamikusan, az 1893as 692-ről az 1918-as 307 547 főre emelkedett. Az 1917-ben már 550 fiókpénztárral rendelkező szervezet az alapszabály szerinti segélyezés kezdetétől, 1903-tól 1917-ig, majd 11 millió 300 ezer koronát fizetett ki a rászorult tagjainak. A 13 somogyi fiókegylet (4 405 fö) 125 rokkant tagot és 26 árvát segített. 389 Somogyban az 1890-es évektől megszaporodó munkásmegmozdulások és sztrájkok jelezték a munkásmozgalom növekvő aktivitását. Ám ennek ekkor még kevés jele volt a vármegyében az egyleti szervezkedés terén. A Magyarországi Munkások Rokkantsegélyezö és Nyugdíj Egyletének Kaposvári Fiókja is csupán 1893-ban alakult meg. 390 A megye munkásmozgalma az országos méretektől olyannyira elmaradva fejlődött, hogy igazán csak a „nemzeti ellenállás" idején lendült fel. A változásban a baranyai kapcsolatoknak és az MSZDP 1903-ban megalakult szervezetének volt jól érezhető hatása. A rendelkezésünkre álló adatok szerint 1896-ban alakult meg Kaposváron a Magyarországi Cipész és Csizmadia Munkások Szakegyesülelénck helyi csoportja és a Szabómunkások Szakegylete, mely 1903-ban jelentette be csatlakozását a Magyarországi Szabómunkások és Munkásnők Szakegyletéhez. y " Ezek az egyesületek a politikai munkán túl sokat tettek a műveltség és a kulturáltabb életmód fejlesztéséért. Az egyleti helyiségekben tilos volt a trágár beszéd és az alkoholfogyasztás. Rendezvényeik hallgatóit a friss tudományos eredményekkel is megismertették, s a tanulás megbecsült értékké vált. 392 A munkásság első könyvtárai szintén a szakegyletekben alakultak meg és váltak életük fontos kiegészítő részévé. A munkásmozgalom kiszélesedésével párhuzamosan jelentkeztek az annak korlátozására irányuló törekvések, melyek sorában az egyesületi jogokat is megnyirbálták. A „fekete gróf 1 . Andrássy Gyula, mint belügyminiszter 1906-ban rendelet hozott a szakegyletek tagjainak jogkorlátozásáról és alapszabályaik módosításáról. Mindezek ellenére az országban a századfordulóra a szakegyletek száma meghaladta a százat. Somogyban — a gazdasági fejlődés'hatására — a század elején rövid időn belül megerősödő munkásmozgalom jelei már az 1890-es évtized utolsó esztendeiben érezhetőek voltak: megjelentek az agitátorok és nőtt a „Népszava" előfizetőinek száma. 393 A századelő ipari munkanélkülisége és a terjedő agrárszocialista mozgalmak, amelyekre egyébként az elszegényedő somogyi SML Marcali fszb. 3720/1891. Hipper: 15-20., 202., 208., 212., 216. p. 390 OL-BM-K-150-1893-VI1-8-99269. 391 SML ai. 18026-55/1930. 392 Schied: 73-78. p., Munkásmozg. és kult.: 86. p. 393 SML főispáni 18/1898.
