Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)
VI. Az egyesülettípusokról - A szakmai egyesületek
parasztság is mind jobban odafigyelt, növelték a korábban megindult társadalmi erjedést. A feszültség levezetésének egyik lehetséges útját a kivándorlás, a másikat pedig a fokozottabb politikai tevékenység jelentette. A Kaposvári Cipész- és Csizmadia Segédek Szakegylete 53 aláírással ellátott alapszabály-tervezetét 1901. június 12-én továbbította Németh István polgármester Maár Gyula alispánnak. A Belügyminisztérium azonban ezt nem engedélyezte, mert az illetékes államtitkár szerint az alacsony tagdíjak nem fedezték volna a kitűzött célokat: a segélyezéseket, a kulturális tevékenységet, a munkaközvetítéseket, az átutazó szaktársak számára útisegélyek nyújtását, a könyvek és folyóiratok beszerzését. Az alapszabály pedig a remélt engedély kedvéért, magába foglalta azt a kompromisszumos engedményt, hogy az egylet helyiségeiben nem politizálnak és azt semmiféle politikai mozgalomnak át nem engedik, valamint a sztrájkban résztvevő tagokat nem segélyezik. Az átdolgozott alapszabályt 1901. december végén küldték el a minisztériumba. A válaszról azonban már nincs további tudomásunk. 395 A megyéből 190l-l902-ben csak kisebb sztrájkokat jelentettek a budapesti rendőrfőkapitánynak. Miután Kaposvár rendőrkapitánya 1903-ban kedvező információt adott, engedélyezték a Kaposvári Altalános Iparos és Földművelő Munkások Képző Egyletének alapszabályát, mely tagjai számára művelődési, szellemi és anyagi érdekcinek támogatását ígérte. Az egylet részletesen szabályozta a munkanélküliek segélyezését, a tagok jogvédelmet, valamint szintén kimondta, hogy a sztrájkoló tagok nem kaphattak pénzügyi 196 támogatást. A Szigetvári Munkásképzö Egylet tagjai műveltségi szintjét kívánta emelni. Célját a „hasznos és népszerű könyvek vásárlása és kölcsönzése által, tudományos és művészeti felolvasásokkal, valamint oktatással" 397 akarta elérni. Míg a „szocialisztikus mozgalmak" száma 1904-ben főleg a Barcsi és a Tabi járásban, továbbá Kaposváron szaporodott meg, addig 1905-1906-ban az egész megyére kiterjedően egymást követték a munkások és az uradalmakban dolgozó aratók sztrájkjai. A politikai mozgalmak hatására egyre több szakegylet kérte alapszabályának engedélyezését. A Csokonyai Altalános Képző Egyletét és a Kaposvári Asztalosok Szakegyletét nem engedélyezték. 398 Ugyanerre a sorsra jutott a Karádi „Szabadság" Munkásképzö Egylet kérelme is, mert az „egylet a budapesti szociáldemokrata központ biztatására alakult, mely a Karádon múlt évi november 29-én megtartott népgyűlésen egy kiküldött által képviselve volt, s va394 Szili, 1971: 235. p. 395 SML ai. 3325/1901. 396 SML ai. 9499/1903. 397 SML ai. 8827/1903. 398 SML ai. 7772/1904.; főispáni ein. 114/1904. 116
