Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)
VI. Az egyesülettípusokról - A szakmai egyesületek
mázták a civil jogok kiterjesztésének igényét is. A hazai munkásegyesületek csoportjában hagyományosan az általános munkásegyleteket, a különféle szakegyleteket, a betegsegélyzö-egyesületeket, a munkásképző egyleteket, a munkásotthonokat és keresztényszociális munkásegyesületeket tartjuk számon. Az új államapparátus a kiegyezés utáni években biztosította a korábbiaknál szabadabb szervezkedés lehetőségét. A magyar, a német és a szlovák munkások 1868 februárjában megalakították a Magyarországi Általános Munkásegyletet, amely egyebek mellett támogatta a szakmai szervezetek létrehozását. A „Szózat" című lassalleanus programjában és az 1870-ben engedélyezett alapszabályában megfogalmazott céljai szerint a munkások politikai, szellemi, valamint anyagi érdekeinek megóvását tekintette feladatának. 168 A fővárosi egylet mellett az országban harmincnál is több alakult. A Dél-Dunántúlon Pécsen, Nagykanizsán, Szigetváron és Kaposvárott alapítottak munkásegyesületet. A térség egyesületeinek fejlődésében több kölcsönhatás is megfigyelhető. Szita László adatai szerint az Általános Pécsi Munkásegylet 1869es alakulását követően gyorsan kapcsolatot teremtett a kaposvári és a szigetvári egyletekkel. 369 A somogyi munkásegyesületek létrejöttét a megye politikai viszonyai is siettették. A korábban már jelzett, az 1867-et követő mozgalmas időszak összetevői (képviselő-választások, politikai körök stb.) mellé lehetett sorolni az erősen megromlott közbiztonságot és a társadalmi-politikai ellentéteket, mint a közhangulatot negatívan befolyásoló tényezőket. 1870 nyarán alakult meg a Kaposvár Általános Munkásegylet, melynek szervezésében komoly szerepet töltött be a Pestről érkezett szabósegéd, Holländer Jakab. Miután Holländert a Kaposvári járás főszolgabírója kiutasította megyeszékhelyről, helyette Neuwirt Márkust választották meg az egyesület elnökének. A helyi lap pedig szeptemberben már a mészárosok sztrájkjáról tudósított. Az ősszel visszaérkező Holländer közreműködésével dolgozták ki a főváros munkásegyletéhez hasonló alapszabályt, amelyet az alispán még decemberben a belügyminiszter elé terjesztett. 370 Mielőtt a kérvényt ad acta, tették az a Belügy-, valamint a Földmüvelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumok között vándorolt. Herman Ottó által a „Magyar Honpolgár"-ban bemutatott eset 37 ' is azt mutatta, hogy ez a gyakorlat korántsem számított egyedinek. A kaposvári sztrájkok szaporodása mutatta, hogy az egyesület a törvényes engedély nélkül is tevékenykedett. Az átdolgozott alapszabályukat 1873 júniusában nyújtották át Bárány Gusztáv polgármesternek. Céljaikat az egylet tagjai így fogalmazták meg: „... a munkásosztálynak szellemi gyarapodása, nem különben anyagi érdekcinek megóvása, s elősegítése avégből, hogy ezentúl a J6/ Rézler: 35., 42-43., 57-58. p.; Szakszervezeti: ÍO-I l. p.; Erényi: 23. p. 368 Rézler: 58. p.; Mo. tört. 6/2.: 841. p. 369 Baranya: 60., 63. p.; Kerecsényi: I 15-116. p. 370 OL-BM-K-150-1873-III-4-25748. 371 Herman: 161-162. p. Ill
