Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

VI. Az egyesülettípusokról - A szakmai egyesületek

munkás necsak hasznos lakója legyen az államnak, hanem egyúttal annak szabad alkotmányát élvezni képes polgárává váljék."

372 A belügyminiszteri válasz szerint: „...ezen nevezett egylet céljául kitűzött feladatok a munkások, mint ilyenek — hivatásával legnagyobbrészt összefüggésben nincsenek, s az állam egyes polgárai cgymáshozi törvényes viszonyát veszélyeztethetnek..., ezen alapszabályokban foglalt hatáskör oly általános, hogy az előreláthatólag félremagyarázatokra és a kitűzött céloktól eltérő működés terjesztésére, s a résztvevők félre vezetésére adhatnak alkalmat, a bemutatott alapszabálytervezetet a törvényes bemutatási záradékkal elláthatónak nem találtam."

373 Amennyiben az egyesület már megkezdte volna működését, akkor — a Belügyminisztérium utasítása szerint — azt be kellett szüntetni. A megye másik munkásegyesülete, a Szigetvári Általános Munkásegylet megalakulását hirdető plakát 1871. február 2-ára a Korona Terembe hívta az érdeklődőket.

374 Az egylet alapítását — melyben jelentős szerepet játszott Welz Károly cipészsegéd — valószínűleg már 1870-ben elkezdték. A 19 tagú egyletet az 1871. október 27-i belügyminisztériumi jelentés azon 25 magyarországi munkásegylet és 10 szakmai szervezet között említette, amelyek az Internacionálé irányvonalát követték.

375 A „hűtlenségi per"-t követően a munkásmozgalom visszaesése a gyengén iparosodott Somogy megyében hosszabb ideig tartott, mint az ország gazdaságilag fejlettebb területein. Az 1873-as krízis súlyosan érintette az ország, így Somogy megye gazdasági életét is. Egy 1873-as főispáni jelentés lehangoló képet festett a községek nyomoráról. Az 1874-1875-ös évekre vonatkozó statisztikai adatgyűjtés is rendkívül sötét tónusokat használt.

376 A politikai egyesületeknél már utaltam arra, hogy a gazdasági válság utáni években az életszínvonal tapasztalt romlása a társadalmi elégedetlenséget is növelte. Emiatt a hatóságok egyrészt a korábbi, az 1872-es ipartörvény paragrafusaival, másrészt pedig az 1508/1875. bm. számú rendelettel szűkítették a munkásegyesületek, különösen a szakegyletek mozgásterét. A belügyminiszteri rendelet egyik pontja megtiltotta a fiókegyletek alakítását. így kívánták ezek országos hálózatának kiépítését megakadályozni. Ilyen körülmények közepette a folyamatosságot a segélyező és az önképzöegyletek biztosították. A minisztérium a munkásegyesületek alapszabályait, segélypénztárként hagyta jóvá. A belügyi tárca egy, 1877-ben kelt bizalmas leiratában a főispánokat a munkásegyesületek 372 SML Kaposvári Általános Munkásegylet iratai. Andrássy, 1965: 42., 53. p. 373 SML ai. 3199/1873. 374 SML Szvári fszb. közül kiemelt piakát. 375 Kanyar, 1974/a: 159. p. 376 SML főispáni 125/1873., 154/1437/1874., 183/1875.