Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

I. Az egyesület fogalma

I. Az egyesület fogalma A kiegyezést követően kibontakozó egyesületi mozgalom természetesen Magyarországon sem állt minden előzmény nélkül. Az a folyamat, amely — Max Weber megfogalmazását kölcsönvéve

12 — a középkorra jellemző egyesülési formától, a korporációtól a modern értelemben vett egyesületek megszületéséig tartott, már a reformkor előtt létrehozta az első magyarországi egyesületeket. Nyugat-Európában, a XVIII. század második felében kialakuló, s a XIX. század közepéig elterjedő, s egyben differenciálódó civil társaságok (klubok, lesekabinetek, szalonok, stb.) képviselte polgári eszmék, különösen a liberalizmus, a külföldet megjárt magyar utazókon keresztül kerültek hazai földre. A neoabszolutizmus évei azonban megtörték a biztató fejlődés lendületét. Ennek ellenére az 1850-es esztendők végétől — igaz, jelentős korlátok között — mind több és több egylet kezdte meg, illetőleg újította fel működését. Ez így történt például megyénkben a Somogy Vármegyei Gazdasági Egyesület, Kaposvári Kaszinó, a Szigetvári Kaszinó Egyesület, a Somogyszili Társaskör vagy a Kaposvári Dalárda esetében is.

13 E kezdemények folytatójaként a nagymérvű egyesületalakulások kora hazánkban az 1867-et követő fél évszázad volt. Az egyletek mennyiségi növekedése magától érthetően megkövetelte szabályozásukat is. A kor jogalkotói ezt a munkát mindazonáltal csak részben végezték el, s az átfogó, legmagasabb szintű jogszabállyal, a törvénnyel mindvégig adósak maradtak. Mindezek következtében aztán az egyesület fogalmi meghatározása is elmaradt. Az időben változó tartalmú fogalom definiálását jelentősen megnehezíti, hogy — akár napjaink, akár a korabeliek szóhasználatát vizsgáljuk — más és más szerveződési forma több, az egyesülettel rokon, vagy azonos fogalmába ütközünk (pl. klub). A dualizmus évtizedeiben, sőt azt követően — ezzel is jelezve a kortársak fogalmi zavarát — az egyesületnek nem nevezhető szerveződéseket is az egyletek nyilvántartó könyvében regisztrálták. E helyütt, bár talán már fontoskodásnak tűnik, de szükséges megemlíteni, hogy a nemzetközi szakirodalom szintén ismeri ezt, a terminológiai problémát.

1 Magam részéről itt jegyzem meg, hogy — a fogalmi zűrzavart ne fokozzam — a egyesület, az egylet, a társaság és a kör kifejezéseket szinonimákként használom. Az angol eredetű klubokban az egyes tagokat ugyanúgy, mint az egyesületek tagságát, a rokonfoglalkozás, az azonos sport üzése vagy a hasonló érdeklődés fűzte össze. A dualizmus időszakában — meglehetős következetlenséget tanúsítva — egyesületként tartották számon a kényszertársulás során létrejött ipartársulatok, illetve ipartestületek egy részét. Ezek pedig, különösen az ipartestületek, kizárólag a gazdasági — termelő — tevékenységet 12 Halmai, 1990: 23. p. Halmai e munkájának I. fejezetében jogfilozófia-történeti aspektusból vázolja fel az említett folyamat menetét. 13 S LM ai. 593, 1055/1867. 14 Habermas: 51-53. p.