Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

I. Az egyesület fogalma

folytató iparosok, iparhatósági jogokkal felruházott érdekvédelmi szervei voltak, s mint ilyenek önálló jogkörű közigazgatási feladatokat is elláttak. A segélyegyletek szétválasztása már kissé nehezebb feladatot jelent. Míg egy részük a rászorulók érdekében ön- és betegségélyezö szerepet vállalt, másik csoportjuk viszont tagjai számára — tartalmát tekintve — elsősorban a hitelhez jutást próbálta megkönnyíteni. Ez volt az a típus, amelyet az 1508/1875. bm. számú rendelet az úgynevezett nyerészkedési egyletekbe sorolt. Ugyanúgy egyesületként tartották nyilván ezeket, mint a hitelszövetkezetekéi és a takarékmagtárakat, melyek inkább a Magyarországon kiépült hitelszervezeti hálózat legalsó szintjét jelentették. Ez esetben azt érzékelhetjük, hogy már a saját korukban sem lehetett egyértelmű ezek egyesületi volta, hisz a hitelszövetkezetek engedélyezését például a kaposvári törvényszék végezte, s nem a Pénzügyminisztérium.

15 Az a tény pedig, hogy a folyamatosan vezetett egyesület-nyilvántartások nem regisztrálták az összes ipartestületet, szintén a fogalom korabeli tisztázatlanságára utal. A korszak magyarországi jogszabályai a haszonelvű társaságokat is külön kezelték, s — ahogy arra előbb például Márffy Ede, utóbb pedig Halmai is utalt

16 — nemcsak a korabeli, s nemcsak a hazai, hanem a későbbi és az európai jogalkotás is kizárta ezeket a nyereségre orientált szerveződéseket (bankok, takarékpénztárak, szövetkezetek, biztosítók, takarékmagtárak stb.) az egyesületek köréből. E szemlélettel egyetértve (s figyelembe véve Weber egyik ide vonatkozó gondolatmenetét), magam is ezt alkalmaztam az egyesületekre nézve.

1 Sok, az egyesületekhez hasonló vonást találhatunk a pártok esetében is. Ismételten Weberre utalva, jegyzem meg, hogy a pártok és egyesületek összevetését — bármennyire is ingoványos talajra tévedünk ezzel — nem kerülhetjük meg, mert — írta — „...a pártok csak olyan közösségekben lehetségesek, amelyek valamiképpen maguk is társultak már, azaz rendelkeznek valamilyen racionális renddel és olyan személyekből álló apparátussal, mely személyek készen állnak e rend érvényesítésére."

18 Lényegi különbségként emelhetjük ki, hogy a pártok elsősorban politikai szervezetek voltak, „elsődlegesen a »hatalom« szférájában működnek. Cselekvésük a társadalmi »hatalomra« irányul, ..."'

9 Ha azonban a múlt századi pártok jogállását figyelmesen megnézzük, akkor számos további eltérést tapasztalhatunk. A tömegszerüségre törekvő „pártokra vonatkozó [I. világjháború előtti irodalom, sajnos még igen szűkös, noha Concha Politikájában adott fogalmi körülírás/"

20 — írta Szirtes Andor 1917-ben. 15 SML ai. 18026-18055/1930. 16 Márffy: 36-37. p.; Halmai, 1990: 120-122. p. 17 Weber: 126-133.

p.; Somogy megye egyesülelei a dualizmus korában l.= Somogy megye múltjából. Kaposvár, 1985. SML. 403-406. p. 18 Weber: 253-254. p. 19 Uo. 253. p. 20 Szirtes: 14. p.