Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

VI. Az egyesülettípusokról - A szakmai egyesületek

gyarapítására fordították a kalapács alá került újságok összegét. Hasonlóan működött a Lengyeltóti Iparoskör könyvtára is. Alapításától, 1887-töl 1912-ig egy 1 091 kötetes állományt gyűjtött össze ez az egyleti bibliotéka. A tagok szépszámú napi- és hetilap között válogathatlak (Magyar Ipar, Borsszem Jankó, Kakas Márton, Magyarország, Kaposvár, Pesti Napló, Vasárnapi Újság, Budapesti Hírlap, Mátyás Diák). Az egyesület könyvtárosa az 1912. december 6-i beszámolójában bejelentette, hogy „a Somogyi Hírlapot nagy kormánypárti czikkei miatt lerendclte, a helyett a somogyi (sic!) Ellenzék czímü lapokat rendelte meg/'

364 Az iparos tagok érdeklődése sok esetben túllépett a saját szakterületük keretén. Egyrészt más szakmabeliekkel, főleg kereskedőkkel együttműködve alapítottak közös egyesületet (pl. Csurgói Kereskedők és Iparos Ifjak Önképző Egylete), másrészt az országos szinten dolgozó egyletekkel is felvették a kapcsolatot. A munkásmozgalom történetében az egyleti szervezkedés, mint szervezeti keret és széleskörű tevékenységforma, szintén fontos szerepet töltött be. Az 1830as évek ipari forradalmát élő Nyugat-Európában, a társadalmilag és politikailag erjedő német államokban gyorsan szaporodtak a munkásegyesületek. A század második felében az európai munkásmozgalom gyors fejlődésével párhuzamosan gyarapodott az egyletek száma és szélesedett tevékenységük köre. Közismert, hogy az önsegélyezés mellett a skandináv államokban megjelent a kulturáltabb és az egészségesebb életmód (pl. az antialkoholizmus) gondolata. A német államokban pedig az önsegélyező pénztárakon és a munkásegyleteken túl megindult munkásdalegyleti mozgalom néhány évtized múltán szintén nagy népszerűségre tett szert. Számunkra különösen fontos — magyarországi hatása miatt — a német és az osztrák munkásmozgalom fejlődése. Amíg az 1860-as években Berlinben 51, Bécsben pedig 17-20, addig Pest-Budán mindössze 1 munkásegylet voit.

365 A magyar munkások egyesületi szervezkedésének természetesen voltak már hazai hagyományai. A szabadságharc előtt három nyomdászsegélyező-egyletről tudunk.

366 Az ezt követő két évtizedben több segélyegylet és munkásképző egylet alakult. A magyar munkásmozgalom kialakulásának igazi feltételei csupán az 1867-ct követő esztendőkben — a hazai kapitalista fejlődés sajátosságai által meghatározott körülmények mellett — jöttek létre. A magyarországi munkásszervezkedések tulajdonképpen szintén egyesületi alapokról, még pedig az Önképzőkörökből és az önsegélyező egyletekből indultak el. A kulturális és az egzisztenciális kérdések mellett azonban már a kezdeti időszakban megfogal364 SML Ltóti Önképző K. jkv. 1912. dec. 6., továbbá: 1905. jan. 8'.; 1906.jan. 6., 1912. jan. 14.; ai. 158/1887. 365 Erényi: 23. p. 366 Gaál: 135. p. 1 10