Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

VI. Az egyesülettípusokról - A politikai egyesületek

megalakítására népgyűlést hívnak össze. A „12 Röpirat", az antiszemiták központi lapja tudósított az eseményről. E szerint nagygyűlésüket 1882. október 30-án a Korona Szállóban — 363 meghívott jelenlétében — tartották meg.

321 Az antiszemita egylet Somogy Megyei Keresztény Védszövetség néven alakult meg. Ezzel egy időben kaposvári megjelenéssel — „Népjog" címen — hetilapot is alapítottak. Főszerkesztője Szalay Károly kaposvári törvényszéki vizsgálóbíró lett. A korábbi függetlenségi párti képviselő 1884-ben a csurgói kerületből antiszemita programmal jutott be a parlamentbe. Egyébiránt mint ügyvéd, ő volt a tiszaeszlári perben Solymosi Eszter édesanyjának jogi képviselője. Az antiszemiták tudósítása azonban — nyilván jelentőségüket fokozandó — eltúlozta sikereiket. A kormánypárti „Somogy" a belügyminisztériumi forrásokra hivatkozva kisebb méretű rendezvényekről írt.

322 A hivatalos források

323 szerint a Magyar- és Erdélyhoni Izraeliták Országos Irodája is tudomást szerzett a tervezett népgyűlésről. Erről jelentést küldött a belügyminiszternek, aki Jankovich László főispánt fokozott éberségre figyelmeztette. Az antiszemiták az egyesület alapszabály-tervezetéről és tisztikaráról 1883. január 6-án döntöttek. A belügyminiszter, ki ekkor épp Tisza Kálmán volt, azonban a hozzá beérkezett novellatervet — fogalmazási okokra hivatkozva — nem fogadta el. Végül is alapszabályuk engedélyezésének nem maradt nyoma. Az antiszemiták tevékenysége a megyén belül sem merült ki az egyletalapítási kísérletben. 1883-ban antiszemita zavargások sorozata vonult végig az országon: „... a mozgalomnak két nagy gócpontja alakult ki: az egyik a Dél-Dunántúlon, ahol a zsidóbérlők és kereskedők ellen, a másik az északi megyékben, ahol elsősorban a Galíciából betelepülő zsidó kiskereskedők, pénzkölcsönzők ellen irányult."

324 A déldunántúli régióban, ezen belül Somogyban csaptak legmagasabbra az indulatok. Országos viszonylatban is — az érintett települések számát tekintve — a megye Járt élen". " A megye törvényhatósága — összhangban a kormány utasításaival — erélyesen fellépve lecsillapította a kedélyeket. Az 1884-es választások körül egy rövid időre ismét felforrósodott a hangulat. Az antiszemitáknak azonban csalódniuk kellett, mert eredményeik a vártnál jóval szerényebbek lettek. A mozgalom, a választásokat követően, az évtized végére lassan elhalt. A megye politikai atmoszférája azonban az antiszemiták visszavonulás után sem lett nyugodtabb. Az új polgári állam kiépítése olyan kérdéseket vetett fel, melyek a még meglévő feudális maradványok felszámolásával, illetve a civil viszonyok közé kerüléssel foglalkoztak. E kérdéskörbe tartozott az egyház és az állam zavarmentesnek egyáltalán nem mondható kapcsolata. A közigazgatás és az 321 Uo. 148. p. 322 Antiszemita gyűlés=S. 1882. 39. szept. 26., 44. okt. 31. 323 OL-BM-K-150-1883-VII-8-2355. 324 Kubinszky: 129. p. 325 Bővebben: Az 1883-as somogyi antiszemita zavargások=Somogy megye múltjából. Szerk. Szili Ferenc. Kaposvár, 1991. SML. 73-93. p.