Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

VI. Az egyesülettípusokról - A politikai egyesületek

egyház szétválasztása, a vele kapcsolatos küzdelmek az 1880-1890-es évek fordulóján és az azt követő esztendőkben kulminált. Korábban is adódott több olyan — egyházi szempontból is — neuralgikus kérdés, mint például a vegyes házasság problematikája, a zsidóság recepciója, az antiszemitizmus vagy épp a munkásmozgalom fellendülése. A kabinet 1893-94-ben szabadelvű egyházpolitikájáról (anyakönyvezés, polgári házasság stb.) bizalmi szavazásokat rendeztek az egyes törvényhatóságokban. A somogyi megyegyűlésen is nagy vita bontakozott ki. Végül a testület 198:40 arányban támogatásáról biztosította a Wekerle-kormányt.

326 Az 1890-es években tetőző egyházpolitikai küzdelmek és a katolikus egyház válaszaként kialakított modern politikai katolicizmus a felekezetiségüket kihangsúlyozó egyesületek mind nagyobb számú megszületését eredményezte.

327 Somogyban szintén ezután kezdett megváltozni a kimondottan vallásosnak nevezett egyletek felekezetekkénti összetétele. Ezek az egyesületek céljaikat a közművelődési és a jótékonysági feladatok megoldásával ötvözték. Az egyházpolitikai küzdelmek összecsapásait követően az 1905-1906-os „nemzeti ellenállás" vonta magára a közvélemény figyelmét. A nagybirtokosok arányát tekintve az országban második helyen álló Somogy — természetesen — az agrárius táborba tartozott. A megye politikai életét az arisztokráciával szövetségben álló középbirtokosok irányították. Ök a mozgalom elején csatlakoztak a „nemzeti ellenálláshoz"

328 „Miután Somogy vármegye alkotmányvédelmi bizottsága és a függetlenségi párti képviselői a demokratikus követelésektől eltekintettek és csupán az adó és az újoncállítás megtagadását tekintették a »nemzeti ellenallas« fő feladatának, így a munkástömegek szimpátiáját és támogatását nem tudták megszerezni."

329 A megye vezetői az egyesületeket is igyekeztek maguk mellé állítani, illetve alakulásukat a maguk javára fordítani. A „nemzeti ellenállás" hónapjaiban igencsak felértékelődött az egyesületek politikai szerepe, amit szintén a dél-alföldi régióban tarthatunk talán a legjellemzőbbnek.

330 Áchim András például sokáig a Békéscsabai Népegylet elnökeként vett részt a politikai életben. A „nemzeti ellenállás" és az első világháború között — az alapszabályokban rögzített — céljaik szerint nyolc politikai egyesület alakult a megyében. Az országban nem egyedülálló módon, 1905-ben 140 taggal szerveződött meg a Kaposvári 48-as Függetlenségi Kör, mely céljait következő módon foglalta össze: a „...törvényesen független Magyarország alkotmányának 326 SML ai. 742/1893. Csonki: 575-576. p. 327 Gergely J.,1982:312-313.p., Gergely J.,1977:25.p., Kath. Népszöv.: 3.,2040.,60-68.p. 328 Szili, 1971: 236. p. 329 Uo.254.p. 330 Balogh: 555-556. p.; Virágh: 115. p.; Vörös A.: 59. p.