Szita László: Somogy megyei nemzetiségek településtörténete a XVIII-XIX. században - Somogyi Almanach 52. (Kaposvár, 1993)
Somogy megye nemzetiségi népessége a 18. század, végén és a 19. század első évtizedében - Somogy megye nemzetiségi települései Rumy Károly megyeleírásában
Gesztit magyarokkal vegyesen lakott „szláv" településsel jellemzi. Mind a [8. század első felében keletkezett összeírások, mind a 19. századból származó források katolikus horvátokat vettek számba. Lengyeltótiban szlávokkal kevert magyar lakókat említ Rumy anélkül, hogy konkrétan megnevezné a szlávokon belül a népcsoportokat. Fent említett forrásainkból ismeretes, hogy katolikus horvátok, továbbá vendek is éltek a faluban, akiket a Lengyel család telepített a 18. században. Az 1828. évi regnicolaris consriptió német családokat is felsorolt. Tekintettel arra, hogy Hácsot Lengyeltótihoz kapcsolták, valószínű a hácsi németeket írták tulajdonképpen össze. Libickozma településen említett szlávok nem mások, mint a Hunyady család által telepített vendek. Családelemzéseink Dráva-menti horvátokat is kimutattak. Mocsolád falu lakóit helyesen határozta meg Rumy Károly, valóban német-magyar település, ahol az együttélést a közös lutheránus vallás segítette elő. Öreglakot (Nagylak) szintén „szlávokkal kevert magyarok" jellemzéssel találjuk Rumy kéziratában. Egybehangzóak a források, amelyek 18. század első felében keletkeztek, s az itt élő népességre utalnak, a szlávok mögött a katolikus vend lakosságot és sokacokat kell keresnünk. Hasonlóképpen pontosítható Rumy jellemzése Osztopánt illetően is. A magva c-szláv vegyes nemzetiségű faluban 18. századi telepítésű vendek éltek. 2 ' Pamuk vegyes nemzetiségű község. A magyarok mellett felsorolt szlávok alatt ugyancsak vendeket kell értenünk. Polány esetében nem tudunk többet mondani e forrásunk szerzőjénél. A magyarokkal együtt élő szlávok mögött más forrásaink, összeírásaink egymásnak ellentmondanak, „illíreket", horvátokat, szlávokat, sőt egy esetben „vendusokat" említenek. Kétségtelen, hogy katolikus „délszláv" népcsoport valamelyike élt a deseriptio korában Polányban. Akad több olyan írott forrás is, amely tisztán magyar településnek írja le az 1770-es években, amely egész biztosan tévedés. Tekintettel arra, hogy a falu a Nitzky család birtoka, valószínűsíthető a vendek ittléte, mert több esetben tudunk a család vendeket tele p ítö t eveken y s é gérő 1. Somogy váron magyar szláv népességet említ Rumy. Biztosan bizonyítható, hogy katolikus horvátok már a török megszállás után közvetlenül letelepedtek a faluban, később rendszeres migrációval nőtt a számuk, valószínűleg a vend szórvány a 18. szá/acl harmincas éveiben elvándorolt, s ezért találunk csak horvátokat a településen. Rumy kéziratának keletkezési idején azonban az itt élő „szlávok" többsége ismét vend volt. (Reich Post Lexikon. IV. köt. 254. p.) Táska is vegyes nemzetiségű település, Rumy által említett szlávok, horvátok, és többségükben ugyancsak vendek voltak. Rumyval kortárs források egyike tiszta vend településnek írta le. Annyiban téved azonban e forrás, hogy a magyar családokat konkrétan is megtaláltuk uradalmi összeírásokban. Tótgyugyon Schmidegg László által telepített faluban a szlávok alatt forrásaink által bőségesen bizonyítottan vendek is éltek, a horvátok lélekszáma azonban biztosan többre tehető 1812-ben.
