Szita László: Somogy megyei nemzetiségek településtörténete a XVIII-XIX. században - Somogyi Almanach 52. (Kaposvár, 1993)

Somogy megye nemzetiségi népessége a 18. század, végén és a 19. század első évtizedében - Somogy megye nemzetiségi települései Rumy Károly megyeleírásában

Tótszentpálon Rumy által említett szlávok a magyarok mellett, Drávamenti horvátok voltak, akik mint korábbi forrásainknál kimutattuk, már az 1720-as években itt éltek a faluban. Varjaskéren említett szlávok a török után közvetlen ide vándorló és azóta kontinuus horvát családok, akik jelentékeny része a szlavóniai Verőcéből érkezett. Érdekes, hogy a szerző nem említi, hogy tiszta horvát népcsoport élt itt. Igaz, az 1772. évi megyei összeírás „illíreket" említ, az ebből szerkesztett Lexikon Locorum „illíreket" sorol fel, egy 1789. évi összeírás „illíreket", ami a sokac népcsoportra utalás. Nem lehetett könnyű Rumy dolga a nemzetiség meghatározásánál. A kaposi járás községeihez tartozó ötvenhat népes pusztáról nem tudunk nemzetiségi vonatkozásban semmit, így az is tisztázatlan maradt, hogy a nemzetiségek utánpótlásában milyen szerepet játszottak a századfordulón, illetve a 19. század első évtizedében. Rumy Károly az igali járást a mezővárosok leírásával kezdte a marcali illetve a kaposi járáshoz hasonlóan. Karád és Nágocs esetében említett nemzetiségi népességet. Karád, amely a veszprémi püspökség birtoka volt, magyarokkal keverten szerbek által lakott helynek minősült. Nyilvánvaló a fordító tévedése, mivel mindkét nemzetiséget katolikusnak jellemzi, ami a szerbek esetében kizáró tényező. Családnévkutatásaink szerint nincs egyetlen szerb név sem az összeírásokban. Magyar település lehetett és tévedésen alapul a szerbek említése,

28 az illírek itt bunyevácok. Nágocs magyar település volt, amelyben Rumy már konstatálhatta a Zichy család telepítési akciójának következményeit. Kéziratában magyar-német falunak jellemzi, amely helyes megállapítás 1812-ben. A katolikus németség betelepítésére 1759-ből is vannak adataink. Bonnya katolikus szlávok által lakott település. Gyér forrásaink vannak e falura. Biztosan tudjuk azonban néhány úrbéri összeírásból, hogy horvátok. Nevük után ítélve sokácok és Dráva menti horvátok. Döröcskét jól ismerte és helyesen határozta meg. evangélikus németek lakták. Endrédet hasonlóan helyesen jellemezte magyar-német népességű településnek. Kapoly (Kiskapol) magyar-német nemzetiségű település. Valamennyi forrásunk Rumyt támasztja alá. Kára a Zichyek által telepített németekkel gyarapodott magyar falu, a két nemzetiség római katolikus vallású. Kötcse Rumy szerint is helyesen német evangélikus telepítésű falu, ahol a jobbágyság dohánytermesztéssel foglalkozott. Miklósit ugyancsak helyesen jellemezte. Római katolikus németséggel bíró település, ahol mind a dohánytermesztés, mind a bortermelés vált híressé. Pusztaszemest a Széchényiek telepítették katolikus németekkel. Szorosad a veszprémi püspökség németekkel telepített faluja, különösen a bortermelés volt figyelemre méltó, amellyel jelentős jövedelemhez jutottak a napóleoni háborúk hadikonjunktúrája idején. Tab jellemzését Rumy Károly a következőképpen írta le: „ . . . szlávokkal keveredett magyarok és részint római katolikusok részint ágostai hitvallásúak,