Szita László: Somogy megyei nemzetiségek településtörténete a XVIII-XIX. században - Somogyi Almanach 52. (Kaposvár, 1993)
A nemzetiségi falvak lakosságának további migrációja. A gazdasági-társadalmi mobilizáció néhány vonása a 18. század második felében - Nemzetiségi népesség a hatvanas években
A század ötvenes és hatvanas éveiben áttekintett példáink szerint látható, hogy bizonyos fejlődési jelenségek változatlanul folytatódnak tovább. Ha nem is tömegesen, de tart a közvetlenül Németországból történő betelepítés, a Szlavóniából, vend vidékről, Horvátországból kisebb-nagyobb csoportokban továbbra is horvát zsellérek kelnek át a Dráván. Jelentékenyen növekedik a korábban kialakult nemzetiségi falvakban a horvát elem. Elsősorban a magyarhorvát vagy a tisztán horvát népességű falvak lakóit szaporítják. De ezek az évtizedek éppen azt is bizonyítják, hogy a tisztán magyar településekre is szívesen letelepednek, mert a gazdasági törekvéseken túl, nemzeti szempontok nem, vagy alig játszanak szerepet az új hazául választott falvakba történő költözésnél. Megállapíthatjuk, hogy a horvát falvak népessége erősödött, számban és gazdasági potenciálban jelentékeny előrelépést mutatnak a nagy számban rendelkezésre álló összeírások, amelyek hiányosságuk ellenére jól mutatják a tendenciákat. Mindenekelőtt azt, hogy a falun belüli társadalmi viszonyok megszilárdulnak. Az állandó be- és kitelepülés lényegesen kisebb ütemben folyt. Bár néhány esetnek tanúi lehetünk a domestikák alapján, amikor a több évtizede állandósult nemzetiségi lakosság távozik el. Hozzá kell tennünk, hogy ez magyar népességű falvainknál is előfordul, semmivel sem kisebb arányban. 28 A paraszti közösségek elleni tendenciák, amelyek a majorátusok kialakításánál, a földek rendezésénél, más jellegű határmunkálatoknál felerősödtek s ellenálláshoz vezettek, inkább a magyar falvaknál tudtuk megfigyelni, s ehhez semmi nemzetiségi vonatkozást nem tudtunk hozzákapcsolni. Azon kutatási törekvéseink, hogy a társadalmi konfliktusokra kutatva a nemzetiségi közösségekkel kapcsolatban következtetéseket vonhassunk le, sikertelenek voltak. A robotterhek egyetemesen emelkedtek, az irtásföldekkel történt intézkedések egyaránt súlytották a magyar vagy a német stb. falut. A szolgáltatások emelése, vagy egyáltalán a rendezése, nem irányult egyetlen nemzetiség ellen sem, a földesúri jövedelemnövelést célzó intézkedések minden nemzetiségi faluban hatottak. így esetleges minden antifeudális fellépés ekkor, történjen a Dráva menti horvát falvakban vagy magyar településeken, nem hordozott magában nemzetiségi feszültségeket, tendenciákat.
