Szita László: Somogy megyei nemzetiségek településtörténete a XVIII-XIX. században - Somogyi Almanach 52. (Kaposvár, 1993)

A nemzetiségi falvak lakosságának további migrációja. A gazdasági-társadalmi mobilizáció néhány vonása a 18. század második felében - Nemzetiségi népesség a hatvanas években

JEGYZETEK A nemzetiségi falvak lakosságának további migrációja, gazdasági-társadalmi mobilizáció néhány vonása a iS. század második felében 1 T. Mérey Klára: Somogy megye parasztsága és a földkérdés 1690-1848. Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 52. Series Historica 25. Bp. 1964. (Klny. MTA Dunántúli Tudományos Intézetének „Értekezések" 1963. c. kötetéből. 227-269. p.) 2 T. Mérey Klára: A Somogy megyei Hunyady uradalom majorsági gazdálkodása a XIX. század első felében. Dunánúli Tudományos Gyűjtemény 101. Series Historica 58. Bp. 1971. (Klny. az Agrártörténeti Szemle 1970. 3-4. számából. 411-469. p.) ; Uo. 420-421, p. 4 Uo. 420-421. Továbbá T. Mérey Klára: A parasztság élete és sorsa a Somogy megyei Hunyady birtokon 1767-1867. Somogyi Almanach 22. szám. Kaposvár, 1975. 8j. p. 5 Uo. 18-21. p. Továbbá SML Űrbérrendezési iratok (tabellák) 1767. (Bonnya, Szólád, Henész, Varjaskér, Szil). 6 SML Ö. 61. Conscriptio Individualis Processus Kaposiensis 1751. SML ö. 61/II. In Processus Kaposvariensi. SML Ö. 65. Pagatis Subrepartatio in Processu Kaposiensis 1752. SML Ö. 65. Conscriptio Individuális Processu Canisiensis Anno 1752. SML Ö. 65. I—II. Conscriptio Processus Szigethiensis 1752. 7 SML Ö. 61. I. Neo Impopulata Possessio Faisz. 72. p. 8 Gerlingeni Könyvtár és Levéltár. Schmidt-Tomka-féle hagyaték. Jegyzetek 1750. Továbbá ugyanő által készített: „Tolna-Baranya-Somogy egyházkerület története" c. krónika kézirata: 119. p. 9 Uo. 149. p. 10 Uo. 199. p. n Csányi Ferenc: im. 24. p. Lásd továbbá: Heimatbuch der Nordschomodei. (Geschichte einer deutschen Sprachinsel der schwäbischen Türkei in Ungarn.) Redigîrt Dr. Anton 'Tafferner. München. 1973. {Anton Schmelczer: Miklósi in Vergangenheit und Gegenwart. 285-286, 309-311. p.) 12 Magyarország vármegyéi és városai. Szerk.: Csánki Dezső. 110. p. szerint 1736-ban Csapody Ferenc, Tailián János, Baranyay Pál, Nagy János földesurak németeket telepítettek Miklósiba. Így lehetséges, hogy az 1751-es adóösszeírás őket illetve családjukat regisztrálta. 13 SML Conscriptio Domesticalis 1751-1752. Poss. Sary (Sári). 14 T. Mérey Klára: A parasztság élete és sorsa a Somogy megyei Hunyady birtokon. 1767-1867. Somogyi Almanach 22. Kaposvár, 1975. 72-73. p. 15 SML Ö. 65. Conscriptio Processus Szigethiensis Anni 1752. 161-164. p. „Sequntur Svaevi Ladiensis." 16 Uo. A telepítéssel Lad is „kettős szerkezetű" településsé lett, majd két önálló faluvá (Németlad, Magyarlad). 1950-ben egyesítették újra. 17 Szulokra vonatkozóan lásd az előző fejezet 18. sz. jegyzetét. Bognár Tibor: im. 221229. p. 18 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára 1740-es évekre teszi a németek betelepítését. Somogy megye monográfiája Szulokot Széchenyi család 1715-1757 közötti telepítésének írta, utalva még arra is, hogy Württembergből hívták be a német telepeseket. Vargha Károly: A Délkelet-Zselic c. tanulmányában átvette a monográfia téves adatait, hasonlóan Johann Weidlein: Die Schwäbische Türkei c. művéhez (194. p.), aki azonban óvatosabban fogalmazott: „Szulok hat seine deutsche Bevölkerung in der ersteen Hälfte des 18. Jahrhunderts durch die Grafen Széchenyi erhalten." 19 SML ö. 20.