Szita László: Somogy megyei nemzetiségek településtörténete a XVIII-XIX. században - Somogyi Almanach 52. (Kaposvár, 1993)
A nemzetiségi lakosság betelepülése Somogyba. A török utáni migráció a Dél-Dunántúlon - A népesség migráció felgyorsulása 1718-1720-ban
Kér, Miklósihoz hasonlóan úgy jött létre, hogy a telepítő földesura a szomszédos megyékből hívott jobbágyokat. Egy tehénnel biró zsellér, ismeretlen ipari foglalkozással is telket kapott. A Zalából bevándorlók között akadt egy vendus is, név szerint Franjo Darvaics. A képet színessé teszi az ideérkező magyarok és vend lakosok mellett Johannes Francia, aki Lotharingiából telepedett le, továbbá Újvári Ferenc magyar kismemes. Nágocs viszonylag népes magyar falu, ahol kontinuus magyarok laktak. 1718 őszén Németországból érkeztek telepesek. (Advenae ex divertis Rcgnicolis, et Provincys.) A következő családokat írták össze: Scbastianis Fulincr, Joannes Wellingh, Joan Jacobus Pycnth, Josephus Hirspolt (Hirschpolth), Leonardus Quitncr. 20 A Hirschpolt családot a 18. század legvégén is Nágocson találjuk. 21 Karád mezővároskában két német telepedett le ugyanebben az időben: Joannes Zellenbcrg és házas fia. Szláv populáció nyomai bukkannak fel, de egy esztendő múlva már nincsenek e településen, valószínű továbbvándoroltak. 22 Andocson Stephanus Neghlcr Németországból érkezett, 1717-ben ,,hospitcs"-ként került feljegyzésre. Ugyanekkor tűnik fel Csapó István és családja a faluban, akik nagy utat tettek meg Hont megyéből Somogyba. Apáti (szigeti járás) közvetlen a török után néptelen puszta. Első telepesei horvát zsellérek voltak. A három horvát családot, akik azután később fél telekhez jutottak, ötven év múlva is a településen találjuk. 1717-ben indult a falu benépesedése. 1718-ban Szigetből nyolc magyar család érkezett (Advenae. . . ex... Sigetiensis), a többiek Tolna megye különböző telepeiről érkezett magyarok voltak. 2 ' 1 A jobbágyok között találhatjuk Tolnait, Apátit, Hidasit. Figyelemre méltó, hogy családi névelemzések alapján biztosan megállapítható a beköltözőkről: a „hozott név" új hazájukban keletkezett. Magyarországi és a határokon kívüli települések, régi hazájuk neveit őrzik. Az apáti választott bíró is származási helyéről kapta a nevét: ..... Iudex Martinus Esztergomi, advena ex Cottu. Strigoniensi . . . Zimány hét magyar jobbágycsalád és egy zseHérháztartás összeírásával nem tűnne ki a hasonló kondíciójú magyar falvak közül, ha nem lenne feltűnő, hogy Martinus Ogbas (Conventionatus) nem szerepelne, továbbá a hét háztartásból álló magyar falu bírája nem Martinus Kolompár lenne, aki Baranya vármegyéből települt be a faluba. 25 Taszár magyar falu, 1718-ban erősödött meg a Vas megyei szegény bevándorlókkal. Tizenkét háztartás hat zsellérrel szaporodott, akik négy év múlva már jobbágytelken gazdálkodnak. A bevándorlást és a letelepedést ekkor még gyorsan követhette a birtokhoz jutás. Szentlászló horvát település volt. Három telkes jobbágy, két felnőtt fiú és egy zsellércsalád élt a faluban. A Filipovics és a Hérics család kontinuus horvátok voltak, mert a török adóösszeírásban is szerepeltek ugyanitt. Pula, Csorna helységekben magyar telepeseket írtak össze, akik a szomszédos Zala és Tolna megyékből vándoroltak be. Büssüig hosszú utat tett meg Nagy Pál, aki Nógrádból, Kiss Pál pedig Nyitra vármegyéből költözött el. Kassok (Kasok) falu huszonegy jobbágytelekből állott. Több mint a fele a Felvidék különböző területéről érkezett zsellér volt. Négy magyar család viszont kontinuus lakos volt.
