Dobai András: Somogy Vármegye politikai igazgatása az önkényuralom korában - Somogyi Almanach 50-51. (Kaposvár, 1989)
VI. A vármegyei autonómia korszaka (1860. okt. 20—1861. nov. 5.) - 2. A megyei bizottmány megalakulása és működése
lehetetlennek". 3. Az önkényuralmi bírósági eljárásokra vonatkozóan a megye bevárja az országbírói tanácskozás eredményeit, addig pusztán „a belbiztonság érdekében szükséges rendőri intézkedéseket látja el". 4. Az 1848-as törvények kötelező érvényességét — egybehangzóan az egész országgal — már megfogalmazta a megye, ezen változtatni az országgyűlés döntéséig senkinek nem áll jogában. Befejezésül — igen békülékeny hangon — arra kérik az uralkodót, hogy az átmeneti állapot során felmerült nehézségeket a jövőben „a kor és körülmények javasolta szelídebb módokkal, atyáskodólag" igyekezzék megoldani, csak így remélhető „a békés kiegyenlítés magasztos művének sikere". A január 21—26 között ülésező bizottmányi nagygyűlés további fontos kérdésekkel is foglalkozott. Ekkor érkezett meg az a körrendelet, amely hírül adja, hogy az uralkodó április 2-ra Budára összehívta az országgyűlést és felszólítja a megyéket, hogy az 1848. 5. tc. alapján „béke és nyugalomszerető alkalmas férfiakat" válasszanak országgyűlési követül. Somogy, miután már többször megfogalmazta, hogy bajainak orvoslását csak az országgyűléstől várja, sietett eleget tenni az uralkodói felhívásnak, s a közjogi választmányt bízta meg a követválasztási előkészületek megszervezésével. A közjogi választmány elnökének. Mérey alispánnak összefoglaló beszámolója szerint a somogyi választókerületekben a követválasztás különösebb rendzavarás nélkül zajlott le. A kaposi kerületben egyhangúlag megválasztották Somssich Pált. akinek „programja oly kielégítő, minél jobbat és méltányosabbat egy hazafi sem kívánhat" — írja az alispáni jelentés. Országos figyelmet keltett a csurgói választókerületben Bárány Gusztáv segédszolgabíró győzelme középbirtokos ellenfelei Tallián Ede és Inkcy Zsigmond felett. A kisbirtokos Bárány nyomtatott programnyilatkozatában polgári demokratikus változásokat sürgetett, s így programja tényleges politikai jelentőséggel bírt. 291 Jelölését — mivel győzelme csak viszonylagos volt — ellenfelei megpeticionálták, sőt Tallián Jankovich főispánhoz írt levelében azt szerette volna elérni, ha Bárány az újraválasztás során nem indulhat, hiszen véleménye szerint „a választás a leggyalázatosabb módon történt". A képviselőház a szabályok értelmében a két legtöbb szavazatot elért jelölt — Bárány és Inkey — között írt ki új szavazást, melynek során Bárány már abszolút győzelmet aratott. Az 1861. évi képviselőválasztások eredményei: Tabi kerület: Zichy Antal v. megyei főjegyző Szili kerület: Fekete Lajos ügyvéd Nagyatádi kerület: gr. Somssich Imre Marcali kerület: Kozma Sándor Szigetvári kerület: Bittó István Kaposi kerület: Somssich Pál Csurgói kerület: Bárány Gusztáv A januári nagygyűlésen kerültek napirendre olyan kérdések mint a cs. kir. hivatalok iratanyagának átvételével kapcsolatos tapasztalatok megvitatása, az ezzel megbízott küldöttségek jelentései „kárhozatos eljárásokról" tesznek említést. Igmándy Sándor számvevő jelentéséből tudjuk, hogy 1848— 1860 között 614 községi számadást nem terjesztettek fel a megyéhez vizsgálatra. Ennek oka a községi ügyek vezetésével megbízott körjegyzők hanyagsága.
