Dobai András: Somogy Vármegye politikai igazgatása az önkényuralom korában - Somogyi Almanach 50-51. (Kaposvár, 1989)
III. Somogy a világosi fegyverletétel után — az ostromállapot évei (1849. szept.-1854. máj.) - 2. Somogy vezető tisztviselői az önkényuralom szolgálatában
talán megélhetési gondok késztették az új rendszer kiszolgálására, vagy nagyon is ideiglenesnek tekintették az új rendet. Csak kevesen engedhették meg maguknak, hogy — mint Somssich Pál. a megye legtekintélyesebb nemese — birtokaik jövedelmét élvezve önkéntes száműzetésbe vonuljanak s „távol a világ zajától" várják az idők jobbrafordulását. Somssich még 1848 nyarán elutazott Bácskába, hogy mint a konzervatív párt egyik vezetője elkerülje a forradalmárok általi felelősségre vonást. 93 A világosi fegyverletétel utáni időkben is Bácskában élt.Visszavonultságát félremagyarázva ajánlotta fel számára a bécsi udvar, hogy vállalja el a Somogy. Zala és Baranya megyékből kialakított kerület főbiztosi tisztét, amelyet Somssich a leghatározottabban visszautasított, sőt ekkor kezdi írni híres röpiratát: „Das legitimé Recht Ungarns und seines Königs" (Magyarországnak és királyának törvényes joga) címmel, amely 1850-ben Bécsben jelent meg nagy riadalmat keltve udvari körökben. 94 Somssich egyáltalán nem vádolható azzal, hogy elfogult lett volna a forradalom javára, egy róla készült tanulmány kiemeli, hogy „személyiségének legjellemzőb vonása a törvények szabta jogrend feltétlen tisztelete..." 93 , műve mégis egyik első. nagyon mérsékelt hangú, de határozott elítélése az abszolutizmus rendszerének. A konzervatív Somssich sorra veszi az osztrákok Magyarországgal szemben alkalmazott politikájának alappilléreit: a történelmi jog. valamennyi eddigi szerződés és törvény semmibevételét, a nagyfokú centralizációt, illetve germanizácié)t (Deutschthümelei). Emellett vizsgálja azokat az eszközöket, amelyekkel Ausztria Magyarország teljes beolvasztására irányuló tervét realizálni kívánja, elemzi a március 4-i oktrojált alkotmányt, amely a magyarok „jogeljátszására" (Rechtsverwirkung) hivatkozik, vizsgálja a még mindig érvényben levő ostromállapotot és nem utolsó sorban a bürokráciát. A röpiratban, amely csak egy a korabeli röpiratok sorában. 96 minden alattvalói hűsége dacára figyelmezteti az uralkodót, hogy „ha a közelmúlt nagy katasztrófája után a magyarországi viszonyokat nem kezelik megfelelően.'az ország tönkre megy. vele együtt azonban a nagy császári állam mozaikjának legszebb darabja is kihullik...". Ausztria politikája az egész monarchiát létében veszélyezteti. A megye nemességének többsége nem látott ilyen tisztán, sokan nyíltan az ellenforradalmi rendszer szolgálatába szegődtek, különösen azok. akik konzervatív, aulikus magatartásuk miatt Noszlopy somogyi kormánybiztossága idején hosszabb-rövidebb ideig tartó fogságot szenvedtek. Az ő esetükben érthető, hogy élen jártak az új rendszer kiszolgálásában. Noszlopy kormánybiztossága idején, „a belső rend védelmében" megtisztította a közigazgatást a császárhű elemektől, ezek az emberek most lehetőséget kapva a közszereplésre, elsőként siettek eleget tenni az osztrák rendelkezéseknek. Az „ügyellcnes egyénekkel" kapcsolatban Noszlopy Antal visszaemlékezéseiben így ír: „Hogy ártalmas pártoskodásuk ereje ki nem felejtődhetett, azon eljárásnak lón köszönhető, miszerint a főcinkosokat egész időszak alatt működésünknek ártalamatlan helyzetben, fogva tartottuk." Nézzük elsőként a kiváló szakmai felkészültségű 98 megyei főorvos Csorba József szereplését: Noszlopy elsőként vette őrizetbe. Egy 1850-ben készült. Csorba erkölcsi, politikai magatartását tartalmazó minősítés fontosnak tartja kiemelni, hogy nevezett: „als Bürger redlich. als Lmthertan dem Allcrhöchsten Herrscherhaus immer treu. so dass er in letzter Zeit auch in seiner Person von Rebcllen verfolgt worden ist." 99 Csorba sosem tagadta meg önmagát. 1849 augusztusában ő készítette el a Noszlopy testvérek személyleírását a
