Dobai András: Somogy Vármegye politikai igazgatása az önkényuralom korában - Somogyi Almanach 50-51. (Kaposvár, 1989)

III. Somogy a világosi fegyverletétel után — az ostromállapot évei (1849. szept.-1854. máj.) - 2. Somogy vezető tisztviselői az önkényuralom szolgálatában

3. 4. 5. 6. 7. Kaposvári járás Szigetvári járás Nagyatádi járás Csurgói járás Marcali járás 52 55 39 43 40 Összesen: 312 A megye hét járásra történő felosztását indokolja, hogy a mostoha útviszonyok miatt másként nem közelíthető meg a járási központ, s Tallián így reméli „elérni a felsőbb nézetek oda összpontosult szilárd elhatározottságát, hogy valamint a közigazgatás úgy az igazság kiszolgáltatása is a lehető leggyorsabban eszközöltessék".

88 Somogy három megyei házzal rendelkezett: Szomajomban (ma Kaposfő), amelyben a megyei mérnök. Tapsonyban. amelyben az állatorvos és Böhönyén. amelyben a pandúrstrázsamester lakott. Egyéb középület a megyei tisztviselők számára nem állt rendelkezésre, minden járási tisztviselő rendelkezett viszont a megyében kisebb-nagyobb birtokkal, ott laktak és onnan intézték hivatalos teendőiket. Fenti levelében Tallián kérte a kialakítandó járásokba orvos illetve bába kinevezését is. 1850. február 17-i dátummal tették le a tisztviselő kar tagjai a hivatali esküt. „I. Ferenc József legkegyelmesebb urunk Austriai császár és Magyarország királyának töretlen hűséget és hódolatot, a törvényeknek engedelmességet, a hivatalos kötelességek lelkiismeretes teljesítését, a hivatalos titok hűséges megőrzését..." fogadva.

89 A Habsburg hatalomnak mindenek előtt megbízható, az osztrák törekvéseket hűségesen kiszolgáló hivatalnoki karra volt szüksége, ahhoz, hogy az igazgatás menete zökkenőmentes legyen. A történeti irodalom által feltárt tény, hogy az abszolutizmus első éveiben a magyar nemesség köreire támaszkodott a hivatali állások betöltésekor.

90 így az idegen származásúak szerepe nem olyan kizárólagos, ahogy az a köztudatban él. Maga Geringcr is azon a véleményen volt, hogy a közigazgatásból egyelőre nem lehet kiszorítani a magyar hivatalnokokat. — különösen ott nem, ahol a néppel való közvetlen érintkezés elkerülhetetlen — hiszen nagyobb a nép bizalma a honi tisztviselők iránt. Az ügyintézés hétköznapjaiban elengedhetetlen a magyar nyelv ismerete, „ezért a megyefőnöki és egyéb megyei állásokra más országból való pályázó alig jöhet tekintetbe".

91 A magyar nyelv használata még az olyan ízig-vérig császárhű hivatalnokok szemében is rendkívül fontos volt. mint Hochreiter Ambrus törvényszéki elnök. Ez derül ki Augusz Antalhoz írt magánleveléből, amely egyúttal a szervilizmus kitűnő példája: „Úgy hallom B. Hauer Min. Biztos úr lesz Fő ispányunk. mi egymást csak levelezésből esmérjük — azért légy oly kegyes, ha hivatalomban meghagyatom, ajánlj pártfogásába s szíveskedjél értesíteni: véle mint Fő ispánnyal minő nyelven viszem levelezésemet, talán csak nem kívánja, hogy németül. Ez reánk nézve nagy baj volna..."

92 Ha a Somogy megyei tisztviselői kar összetételét vizsgáljuk (1. 2. sz. melléklet), azt tapasztaljuk, hogy itt is elsősorban helyi, a közigazgatásban már 1848 előtt is szerepet játszott köznemesek vállaltak hivatalt. Közülük egyeseket