Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
VI. Régészeti és művelődéstörténeti emlékek Segesdről
„hogy a mai Feisősegesd alapját a ferencrendűek kolostora alkotta... midőn Segesd török .kezébe került, a lerombolt kolostor helyére a törökök erődítményt .építették”. Valószínűleg ez alapján vélhette Csorba, hogy Segesd -eredetileg egy várrá alakított kolostorból állt, s tőle vehette át, 1975-ben- -Gerő László is ezt a véleményt/*91 és -így került könyve térképére Segesdnél a megerősített templom vagy kolostor jelzése. Ok is tévednek, csakúgy, ,-mint a vármegyei (monográfia másik gda- ta.'*11- vagyis, hogy ,,'a XVI. -század második felében a török támadások ellen emeltek itt (ti. Alsósegesden) várát, .melyet Segesdvárnak neveztek. Hiszen világos, hogy Segesden az Árpád-korban, és a XIV. században is királyi, királynéi castrum, -majd a XV. században, de 1566 előtt is (mint az adatokból is láttuk!) castellum, vagy fortalitium, később végvár szerepelt! Nem különböző helyeken, hanem egyazon ponton, a felső-segesdi legmagasabb dombon! Ezt a magyar őrség által 1566-ban üresen hagyott és felgyújtott várat építtette újjá 1570-ben a török! Az újjáépítéshez felhasználta (ld. előző fejezetek) a katolikus templomnak és a kolostornak a tégla-, illetőleg a kőanyagát! Mégis felmerült ugyanakkor az a fontos, alapvető és elsősorban a régészeti kutatásokra tartozó vizsgálati kérdés, hogy hol állhatott pontosan — ez az Árpád-kortól a török korig azonos helyen létező — váras-hely, ,a segesdi vár, vagy erődítmény? Kiss Gábor erről is sum- mázottan írta:'*93 „A segesdi vár 1687-ig volt török kézen, Visszafoglalása után hadi jelentőségét vesztve pusztulásnak indult, falait a lakoság .széthordfa, és ma jmár pontos helye is alig állapítható meg!” Szerintünk viszont a vár helyére vonatkozó első biztos adatot már Pesthy Frigyes említi 1864-ben/*9'* E szerint az ún. (felső-segesdi területen, a Badacsony, a Zárda, a .Kolostor nevű helyen (ma szociális otthon, egykor a XVIII. sz. közepén épült ferences kolostor) állt a vár. „Erős falak alapjai. ,a dombgerincen átnyúló mély árok mutatják vár voltát. A várkápolnát és a börtönöket 1862—63-ban fedezték fel. Sok középkori lelet között 35 darab emberi csontvázat is találtak.” Vagyis, az a Véleményünk, hogy 1864-ben a kerítősánc, illetőleg — az 1664-es alaprajzon látható — építmények valamelyike került elő! A legbiztosabb adatokat a vár mellett 1687 Után megtelepedett ferencesek forrásai adják/*9’ Takács Ince -közli/*96 ,hogy .„amikor 1687-ben Segesd várát a töröktől .Visszafoglalták, amelyet a török épített, a keresztények az elfoglalt várba, a mai Felső-Segesd magasabban fekvő területeire (a kolostor és a templom környéke) hatoltak és megszállották azt. Mivel .minden rombolás ellenére a /vár falai és épületei részben még álltak, azért csak a vár épületein — romjain kívül telepedtek meg a ladiszlaita ferencesek.” (10., 12., 14. ábra) Ugyanitt szerepel, hogy a német—magyar várőrségnek 1688-tól ferencesek a lelkészéi. Az ún. rác támadás ellenére a vár maradványai 1733—1748 között is még láthatóak voltak. Ekkor még a területet Se- gesdvár-ként is említették. Nyomait megtalálták még 1864-ben, sőt a a századforduló táján 'is! Csánki már azt írja'*97 étikor, „hogy az egy110
