Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
VI. Régészeti és művelődéstörténeti emlékek Segesdről
kori török erődítmény falai jelenleg már alig állapíthatók meg. A tulajdonképpeni .főerőd a jelenlegi kolostor, templom és az Erzsébet kert helyén állhatott, ahol néhány ásónyomnyi mélységben várfalakra és torony maradvány okra akadtak.” Véleményünk szerint a segesdi vármaradványok első komoly pusztulása az 1700-as évek közepe táján, a ferences kolostor felépítése során következeit be! A végleg letelepült, s nem a középkori ferences kolostor-helyét hasznosító ferences barátok bontották le az akkor még meglévő, felszínen is láthlató falakát. S csupán az 1862—63-as években, majd a századforduló táján véglegesítette ;edt az állapotot a szociális otthon 1962—63-ban végzett építkezése, rekonstrukciója. Ennek a során a mai vártorony környékén számtalan falmaradványt, lelet'anyagot pusztítottak el/*98 Vagyis, a különböző forrás-, illetőleg régészeti adatok tehát világosan bizonyították, hogy a segesdi vár ‘a mai szociális otthon, az egykori XVII—XX. századi ferences kolostortól É-ra, a víztorony környékén létezett, s jobbára a napjainkban ,közel negyedszázada pusztult el véglegesen! (14. ábra) b) A vár régészeti kutatásáról™ A történeti forrásanyag felhasználásával biztosan iazonosítot't (Árpád- és középkori segesdi várhely Gégészeti kutatását több fázisban, 1979-ben. illetőleg 1981-ben végeztük. 1979-ben emeltük kir>(,° a jelenlegi templomtól D-re lévő Máría-szikla'kápolna alapjából ,az ún. angyalos reneszánsz, XV. század végi, Báthori Katalin tiszteletére emelt faragott, díszes követ. Ez a kő a Báthoriak temetkezőhelyét, illetőleg kápolnáját .jelelölhetté. (Éppen ezért részletesebb tárgyalásra a templomok, kápolnák régészeti kutatásával kapcsolatos fejezetnél fogunk kitérni!) Annyit azért meg kívánunk jegyezni, hogy szerintünk ez az <ún. angyalos kő .valószínűleg a Pesty Frigyesnél 1862—63-ban szereplő várkápolnában lehetett, vagyis a XV. századi vár templomában. A régészeti kutatások is ezt látszanak igazolni! (1—2. kép) 1981-ben a mai szociális otthontól É-ra, a víztorony közelében húzott (Ny—K-i irányú kutatóárkunkban |megtáláltuk ugyanis az Árpádkori (XI—XIII. századi) vár 4—5 m mélységet, illetőleg hasonló szélességet elérő, (inkább V-alakú) sáncárkait. Az Árpád-kori földvár sáncárka a jelenlegi dombperemet követve, nagyjából — a XVIII. szájad közepén épített — ferences kolos'tor É-i kolostor'szárnyáig húzódott el D-en.r,()1 (A jóval nagyobb kiterjedést mutató késő (középkori, illetőleg török kori palánkvár helyét viszont csupán a további ásatások azonosíthatják!) Ez 'a .nagyjából ovális alakú Árpád-kori (XI—XIII. századi) vár foglalhatta magában a T|-el jelölt lakótornyot, amely két egységből, illetőleg a fölötte lévő több emeletből állhatott. Ehhez csatlakozhatott talán az Éj—Éo-es szárny. Hozzájuk igazodhatott a külső, jin. E;j—E/,-es egység, .valamint ;a később, a XIV—XV. században a belső várfalak mellé épített „U”-alakú három szárny. Az £3-—É/.-es külső építményen kívül erődítések (É3) mindenképpen a török kori (XVI—XVII. 111
