Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
V. Forrásadatok Segesd XI-XVII. századi topográfiájához
nos tulajdonában 9 adófizető, 10 szegény és 1 puszta porta-t számoltak össze. Vagyis Báthori főhatósága alá az 1526—1532. években legalább 359—400 fő, míg a segesdi plébánoshoz körülbelül 100 fő jobbágy tartozhatott.455 Majd 1536-ban Segesd—Gesztenyén (Geszthenyén) Báthori tulajdonában már csupán 25 portát tüntettek fel. 1542-ben pedig Báthori András 13 adófizető, 26 szegény és 14 puszta portát mondhatott a magáénak.456 A török támadások mellett a különböző belharcokat is megsínylette a segesdi polgárság. Az 1537-es elvesztett eszéki csata után á segesdi Báthori uradalomhoz került vissza Perky kezéből az ötvöisi vár és környéke. 1537—38-ban — ,a Báthoriakkal jó kapcsolatban lévő —- Török Bálint (Báthori András kérésére!) foglalta el az ötvösi várkastélyt. 1542 után, a Török Bálint elfogatása utáni esztendőkben ■—• a királyi megbízás alapján pedig ■— már éppen Báthori András foglaltatja le a somogyi Török-javakat.457 Ennek ellenére az 1544-es évek táján — az előzőkhöz képest — újabb fellendülés, gyarapodás figyelhető meg a segesdi Báthori javakban. 1544-ben Segesd—Gesztenye—Udvarnok birtokokon Báthorinak már 31 adófizető, 32 szegény és 9 puszta portája van. /Ez közel 310— 350 embert jelent!) 1545-ben viszont már csupán 13 ,adófizető, 26 szegény és 14 .puszta portát említenek Segeth-en, amely 100—150 főt érintő portacsökkenést mutat. Három év múlva, 1548-ban pedig Segesd— Kezthenyén (Gesztenyén) Báthorinak 16 adófizető, 22 szegény és 10 puszta portája van, mintegy 190 jobbággyal.458 Nagyon úgy tűnik, hogy a környék lakói az — (1542-esnél is nagyobb — török hadjárat következtében elpusztultak, illetőleg elmenekültek. Ez az 1542—46 között békövet'kező támadás érte .el az ötvösi várat is!459 Ebben az időben az Áfádon keresztül Ötvös jfelé irányuló, a környéket érő török átvonulást kell feltételeznünk. Hiszen az említett időben Atádot teljesen és Segesdet részben pusztán, illetőleg lecsökkent lakossággal találjuk! , 1549-ben Báthorinak ,már újra növekvő lélekszámú portái vannak Segesden, illetőleg a tartozékain. Ekor 31 adófizető, 27 szegény és 8 puszta portáról tudnak az összirók. 1550-ből pedig 31 portát, illetőleg 36 paupert jegyeznek fel. Vagyis, a lakosság idő közben körülbelül 150 jobbággyal gyarapodott összesen 335—350 főre.460 Az 1552-es évben Segesdet és környékét újabb ellenséges, török hadmozdulat érte. Ekkor Kónyit teljesen felégették. A vele szomszédos Ötvösben a Batthyányaknak csupán 4 portájuk maradt épen. 1553-ban kezdődik meg a visszatelepülés, amikor az 1542—46 között elnéptelenedő Atádra is visszaköltözik a lakosság.461 Egy újabb török támadás előtt, ,1552—1553-ban Segesden Báthori Andrásnak 36 portányi jobbágya szerepelt. Az 1555—1556-os nagyobb török hadjárat következtében a környék lakói a megerősített Segesdre és Csurgóra, illetőleg a szőlőhegyekbe menekültek. A török támadás eredményéképpen a Segesden a Batthyányak Áfádról, Barátiból és Öt104
