Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
V. Forrásadatok Segesd XI-XVII. századi topográfiájához
vosből elmenekült jobbágyait is összeírják, említik, Báthori András megnövekedett számú, 57, azaz 300 fő körüli jobbágyportájával együtt/*02 1557-ben szerepelt Báthorinak 38 adófizető, 1 zsellér, 18 szegény (pauper) és 8 puszta (deserta) segesdi portája. 1564-ben, két évvel Szigetvár török kézre kerülése előtt már csupán 31 segesdi portáról tudunk/*63 1566-ban, Szigetvár eleste után Zalay Benedek kanizsai tiszttartó jellemzi a környék lakosságának a menekülését. Özv. Nádasdy Ferenc- nének ezt írja: „itt Kanizsa környékén ezer szekérnél is több vagyon . . . kik futnak a török elől”/*64 Ekkortól kezdve az ún. Segesd—Kés tizedei is javarészt elvesztek. Ezen a pannonhalmi apátságnak járó tizedek általában 1534-tő,l bérlők kezén voltak. így 1535-ben az ún. segesd—kési tizedeket Török Bálint szedte. Ekkor az ún. szalai (zalai) és a .segesdi 'kerületekben 120 dézs- mafizető helység volt. Ezekből (ha helyesen kezelik!) 150 akó bor jutott évente a tized fejében. Mivel ekkortájt az új bor akóját 1,5 Ft- jával számították, így amennyiben Segesd—Késre a bordézsma felét: 75 akót vesszük alapul, akkor az 112,5 Ft-os összeget tett ki!463 , Nagyon fontos, hogy 1552 tájától egészen 1566-ig Segesdről intézkedik az univefrsitas nobüium comitatus Simigiensis. Ebben az időben Segesd volt a főispáni, illetőleg a vármegyei törvényhatósági székhely. Itt tartották a vármegye-gyűléseket is /'66 1555 tájától az összes többi kés-területén lévő falvak is Segesd- hez tartoztak. Az onnan beküldött falusi tizedek azonban egyenetlenül és pontatlanul érkeztek. Hiszen Segesdről hiába küldték szét a falvakba a rovás nyelének nevezett, négyszög alakú fadarabot, melyre az írástudatlan jobbágyok számára rárótták a porták .számát. A falusi bírók közül Segesden senki sem jelentkezett, hogy helyesbítse a porta- számot/'07 1557—1561 között a fenti tizedeket -— a segesdiek kivételével — a király vette bérbe.408 1566-tól (de részben már 1554-től) Segesd esetében is kialakult az ún. kettős, a török és a magyar ,fö!desúrn,ak egyszerre történő adózási rendszer. Nagyon fontos, hogy Segesd az 1550-es magyar adólajstromban még nem szerepelt (a későbbi időtől ez lesz a gyakoribb!) Város-Se- gesd elnevezéssel. A török adózási rendszerben viszont már 1554-ben is szerepel; 12 házzal. 1565—66-ban 69, illetőleg 1570—71-ben már 80 házat tüntet fel Város-Segesden a török adózási lajstrom.409 Ettől kezdve 1600-ig a pécsi vilájet mohácsi szandzsákjának segesdi náhiéjához, amolyan járási kerületéhez tartozott a Város-Segesd. 1583-ban, valamint 1598—99-ben a magyar összeírok a magyar földesuraikkal: Ungnád Kristóffal, illetőleg Nádasdi Ferenccel együtt emlegetik.470 Erre a törökkori adózási rendszerre viszont már az is jellemző, hogy — az adózás formáját illetően — elhalványult a mezővárosok és a közönséges parasztfalvak közötti határvonal. Az ott élő jobbágyok többé már nem örökös jobbágynak, hanem „szabadmenetelű” rusticus105
