Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
V. Forrásadatok Segesd XI-XVII. századi topográfiájához
Falcaturam feni et universos labores tempore messis semper facere sunt coacti. Araturam similiter et seminaturam pro voto domini capitanei atque inductionem lignorum ad ignem semper facere sunt compulsi. Est ibidem etiam quedam platea Wdwarnak vacata habens proprium judicem. Az 1561-es urbánium előtti időből, már 1534-től ismerjük az ún. portális összeírásokat/1'*7 Ebben Segesd 36 portával, 39 pauper-rel és 27 deserla-vál, vagyis ös'szesen 102 portával szerepel. Ez Segesd 1534 előtti, azaz, a „békebeli” népességét megközelítőleg 510—600 főre valószínűsíti. A végvári harcok megélénkülését, az ezzel kapcsolatos lakosságmozgást tükrözi az 1458-as összeírás4® Itt 25 porta, 40 szegény, (pauper) és az előzőnél tízzel több, vagyis 37 elhagyott (deserba) portával találkozunk. Az 1534-ben még 375—400 főnyi lakosból tizennégy évvel később már csupán 325—350 lakos maradt. Az említett három kategórián belül is jelentős mobilitás yolt észlelhető. 1557-ben, tehát közel 10 év múltán 33 pori[ta és 18 pauper; vagyis összesen 51 portá-t írhattak össze Segesden. Ez a körülbelül 255 fős népesség Szigetvár eleste előtti időre, 1564-re már csupán 175—200 főt számlált.449 Külön érdekes, hogy ebben az 1564-es 35 portaszámban a pauper is benne szerepelt! Végső soron elmondhatjuk, hogy Segesd átlagosan 600 főnyi városi lakossága 1564—66-ig, évtizedenként legalább 50 fővel csökkent. 1564—66-ig már legjobb esetben is csupán 175—200 főt tett ki! A török defterekben 1554-től már ugyancsak feltüntetik a segesdi adózókat/'50 Először csupán 12-t, majd 1565-ben már 69-et. A török uralom kezdetén 1571-ben már 80 adózó ház, vagyis közel 400 segesdi polgár szerepel451. Fogynak viszont a magyar földesúrnak továbbra is adózó segesdi porták száma. 1582-ben 5, 1569-ben 4 és végül 1599-ben 54 házat, vagyis 270—300 főnyi lakost találnak a magyar összeírok/"’2 A környék magyar lakosságának — a mohácsi vésztől való csökkenése jól tükröződik az összeírásokban. 1532-ben ugyanis a Bécs ellen támadó Szulejmán portyázói még a Segesddel szomszédos ötvösi várat is elfoglalják. Ezt a foglalást írja le Pecsevi/l5:l ,a vár és környéke önként meghódolt, majd János király oldalára állt át. A török sereg elvonulása után Ötvös (és nyilván ,a környéke is!) azonnal visszakerült Ferdinánd király kezébe. Érthető, hiszen az 1534-től terjedő időszakban Segesd és környéke — a Báthoriakkal rokon — Perky Lajos kezében volt. Az Ötvösön és környékén, valamint Atádon is birtokos Perky viszont Ferdinánd pártjához tartozott. Segesd. Ötvös, Nagyatád és környéke tulajdonképpen igazán 1537. illetőleg 1551 után jutott vislsza végleg a Báthoriak tulajdonába.454 Ennek ellenére 1534-ben Segesden és tartozékain — Báthori kezében — 26 adófizető, 25 szegény, 20 puszta telket, míg a segesdi plébá103
