Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
V. Forrásadatok Segesd XI-XVII. századi topográfiájához
várrá) építhettek ki. Az 1566-ban elpusztított magyar patánkvár helyébe került 1570-ben egy jelentősebb török végvár! A török végvárat 1664—1666-ig is legalább öt ízben égették fel, illetőleg rombolták le (1566, 1591, 1594, 1600, 11664 (kétszer). Több ízben a felépüléssel, 'várossal együtt! Ilyen sors érhette 1687 táján, a visszafoglalás során is! 1690—1703 tájáig állomásozhatott a várban egy német—magyar—hor- vát garnizqn. A kuruc háborúk idején, de inkább a /Rákóczi szabadság- harc leverése után kerülhetett sor a vár teljes lerombolásává! ) A fentiek mellett, úgy érezzük, hogy szükséges a korai várhelynek, illetőleg a castrum-castellum kérdésnek a régészeti értékelését részletesebben elvégeznünk egy későbbi — az ún. várról szóló — régészeti fej ezetben. 3. A segesdi civitas és mezőváros (XII—XVII. század) a) Segesdi civitas és mezőváros (XII—XV. század) Bár Segesdet — a rendelkezésünkre álló forrásadatok szerint — csupán az 1330-as ^évektől kezdődően említik civitas-nak is, de az előzőkben bizonyítottuk, hogy a korai városfejlődéshez szükséges feltételek közül az egyik fontos megvolt nála, mégpedig az 1241 táján történő hospestelepítés. Ezek a hospesek — főleg a tatárjárás előtti időkben —, de még a 'XII. század közepén is, fejlettebb viszonyokkal, kiválts ág Okikai, ún. rész- vagy teljes immunitással rendelkezhettek. Az 1330-ban folytatott segesdi határjárásnál megismerhettük — az akkori civitas Segusdiensis — földjét, illetőleg a szomszédságában lévő földterületeket. Az oklevél szerint1®4 ez a segesdi határ É-on egy kettős földjeinél kezdődött, amelynek egyike Segesd város földjét, a másik |Zwb (Szob) földet választotta el és K-re elért a Lapud folyóig (rivulum). Majd dél felé előbb a Lapudtelék helyhez, illetőleg a Baráth (Baráti) nevű földhöz jutott... Ny-ra a szántóföldeknél a szentlászlói nemesek, illetőleg Zwb (Szob) földje van. . . itt sz'erepel a Boynylese nevű telekhely, valamint Scenta (Szenta) és Zwb (Szob) föld határjele ... innen B-ra a Chyco (Csicsó) föld határa, valamint (ettől!) K-re egy Balata feu (fő) nevű tó (stp-gnum), tovább K-re a jMaagieer nevű patakocskáig (rivulum), még ettől K-re a Churgo (Csurgó) faluba (villa) vezető nagy útig. . . tart. 1365-ben — Dénes fia, Miklós mester, a királyné gyűrűs pecsétjének protonótáriusa — a Sagesddel szomszédos királynéi Zoob nevű birtokot járatja ibe .. ,395 Szob más királynéi birtokokkal szomszédos ... Az Eliewélg nevű folyónál (fluvium) lévő földjeiig tart a határ, majd tovább megy egy másik földjeiig..., amely Segesd város (civitatis Segusdyensis) felöl is látszik. Tovább halad keletre egy földdel körülvett hársfáig, majd a Lapad yízhez ér . . . 1330-ban, illetőleg 1365-ben, két esetben is szerepelt a Segesd civitas megjelölés! Mit is jelenthetett ebben az időben ez a civitas szó? Györffy György szerint396 a XII. század közepéig várat jelentett és csupán a XII. századtól ment át jelentése — a vár mellett kialakult városra. A segesdi királynéi comitatus-hoz tartozó Aranyas-t 1327-ben 93
