Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)

V. Forrásadatok Segesd XI-XVII. századi topográfiájához

BOHONYE

11. ábra: Segesd civitjas földjének határa egy 1330-as dklevél alapján. (Re- kdnsirukció) M:l:200 000-es térképről

„civitas reginalis Aranyas”-nak jelölték. Ebből többen, köztük Janko- vich Miklós is397 joggal következtethettek lakosainak a kiváltságos helyzetére. (Láttuk, hogy királyi, királynéi curtisa, kápolnája volt. Itt időzött hosszasan 1267—68 telén IV. Béla király is.)

Ha a királynéi udvarházzal, kápolnával rendelkező segesdi birtokhoz tartozó Aranyas is civitas, akkor a királynéi udvartartás, ispánság egyik székhelyeként szereplő uradalmi központ: Segesd, civitas jelölése még biztosabban vonatkozhat — egy városi kiváltságokkal rendelkező — városias településre. <

1340 táján Károly Róbert állapította meg, hogy egyes városok — a falvak portális adójához csatlakozva :•— milyen .összegeket kötelesek az új pénzből, ezüst ellenében átvenni. A pécs—szerómi kamara területén Segösdöt 11 márkára, míg a segesdi comitatus-hoz tartozó Aranyas, Lábodot és Csehit (Kálmáncsehit) együttesen (100 márkára taksálták.398 Vagyis Segesd &s Aranyas mellatt — Lábod, Kálmáncsehi is jelentősebb királynéi civitas lehetett, a XIV. században mindenképpen.

94