Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
IV. Segesd egyházi szervezetei (XI-XVII. század)
itteni igazi meggyökeresedése az Anjou-korhoz, az Anjou-kori királyok és királynék itt tartózkodásához 'köthető! Nagyon találó Székely György megfogalmazása,2'0 hogy a XIV. század első felében . .. átmenetileg tért nyert Magyarországon a pápa, és megnőtt a vezetése alatt álló szerzetesrendek politikai befolyása is. így például 1295 körül Benedek veszprémi püspök megengedte, hogy a ferencesrendiek gyóntatást, prédíkálást folytathassanak. Ugyanakkor templomaik látogatására búcsúkat is adott. Tehát a koldulórendek — az őket pártfogoló királyon és királynén keresztül — új befolyást nyertek. Jól mutatja ezt, hogy utóbb már Károly Róbert feleségének, Erzsébet királynénak is ferences rendi szerzetes volt a gyóntatója. Az Anjou királyok, illetőleg királynék által pártfogolt segesdi ferencesek kolostora az 1332—1334-es pápái tizedjegyzék szerint: solutio anni secundi dominorum abbatum. Nota, quod Segusdiensis tenetur X, gr. C. denarios-t, vagy 10 garas és 100 dénárt fizettek. Az ismert XIV. századi segesdi káptalani gyűlések az 1301-es, 1306-os. 1317-es, 1319-es, 1320-as, 1322-es, 1386-os és az 1391-es adat a guardiant is említi. Ugyanakkor az 1386-ban Segesden tartott nagy-káptalani gyűlés Újlaki Mihályt választja meg a máriana provincia főnökévé.2" Bozsóky Pál párizsi ferences kutató szerint2'0 1404-ben Zsigmond király a pápától a ferencesek segesdi Szűz Mária temploma szántóra búcsú engedélyezését is kérte. A ferences közlésekből nem ismert az az 1409. május 26-i segesdi káptalani gyűlés, amikor a magyarországi ferencesek Segesden megtartott káptalanja a soproniakhoz írj a:27;l elrendelte, hogy a rendtagok miséket és imákat mondjanak értük. A további fontos, Segesden tartott XV. századi káptalani gyűlések (1415, 1473) a segesdi kolostor kiemelkedő jelentőségét mutatják. 1415-ben újra itt ült össze a szokásos nagygyűlésre, ahol Verőczei Bertalant választották meg tartományfőnökké. Az 1417-től a — végleg a Marczali család kezébe kerülő uradalom segesdi központjában levő — ferences kolostor temploma számára 1433. július 7-én szerezte meg a három Marczali testvér a teljes búcsút. Ekkor szerepel: item de altari portatile necnon de facultate reliquias santo- rum specialiter s Silvesrtri pane et S. Bartolomei apostoli ac. S. Ci- riaci imaritiris donum portandi.280 Tehát a XV. század első felétől valóban a Marczali család lett a fő pat'rónusa, kegyura a segesdi ferences kolostornak. Nagyon fontos, hogy a család névadó központjában, Marcaliban „pálos érdekeltségök” is vannak. 1458-ból származik az adat, amelyben Vince pálos rendfőnök eljár Hosszútóti Ambrus fia, László révén marcali és a toldi templomoknak járó kegyes adomány ügyében.281 1452-ben újra nevezetes esemény színhelye a segesdi kolostor. Ekkor választják meg Igali Fábiánt a Nyugat-Magyarország-i rendtartomány főnökévé. Az igali származású, falán az ottani ferences kolostorból induló rendfőnök írhatta a Speculum Vitae Sancti Francisci-t, a Szent Ferenc életéről szóló legendagyűjteményt.282 75
