Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)

IV. Segesd egyházi szervezetei (XI-XVII. század)

1455-ben a Rómába és Jeruzsálembe zarándokútra induló Marczali János úgy végrendelkezett,-J;i hogy „a segesdi egyházban az elődei által elrendelt ájtatosságok fenntartására és a ferencesek ottani létszámának növelésére Őt segesdi jobbágy beiket rendelt a kolostor szolgálatára.” Marczali István adja284 a ferenceseknek a Segesden lévő földjeiből azt a részt, amely a kolöstor jobbágytelkeivel (az 1455-ben adott öt telekkel!) szemben, az Útköz nevű szélen volt. Ugyanc’sak ekkor, a családért mondandó misékért adta a Farkasfalvának általa, alapított részét.

Ekkor szerepel az ún. Szent Anna kápolna, ahol a ferenceseknek Szent Antal tiszteletére 'kellett minden kedden misézni.

Hogy nemcsak a Marczali család, hanem a segesdi polgárok is támogatták anyagilag a „ferenceseket, arra bizonyíték az” atádi birtok határához tartozó, Henész vikén levő két kerekű malom esete. Ezt a segesdi Vidos család 1467 előtt gyakorlatilag a segesdi ferenceseknek adományozta.285 Az adományt az Atádon és a környékén, vagyis a régi segesdi királyi, királynéi uradalom részeiben — a XIV. század végétől

— birtokos Batthyány család nem nézte jó szemmel! Végül 1467-ben —

hosszabb per után — a ferencesek mégis megkapták az említett malom teljes jövedelmét, azzal, hogy köteleseik misét mondani Batthyány László családjáért is!386 s

1467—1468-ban Dobsai György segesdi guardináról, a jogismerő (talán magasabb, egyetemi végzettségű!) kolostorfőnökről is tudunk!287

1473-ban újra ferences nagykáptalan van Stegesden és ismét Igali Fábián lesz a t'artományfőnölk.288 Egy évvel később vette feleségül Marczali György főlovászmester ecsedi Báthori Katalint. Ennélfogva Marcali László 1488-ban bekövetkező, egyeneságú örökös nélküli halála után

— egy örökösödési szerződés révén — a segesdi uradalmat a Báthori család örökölte.289

Világosan látszik, hogy a Marczali családot (a segesdi ferencesek mellett) még a korábbi időkből származó, valószínűleg a XIII—XIV. századba visszavezethető családi kapcsolat fűzhette a pálos rendhez is! Szerintünk az 1263-ban Nagyszakácsiban Szent Domonkos tiszteletére alapított pálos kolostor, illetőleg a Marcaliban, lévő, XV. században már biztosan pálos templom is a Marczaliak érdekeltségéhez tartozott.290 Az utóbbi lehetett talárt — b segesdi ferences kolostor előtt — a csaíéd kegyúri temploma és 'a'vdjószínűsíthető temetkezési helye.

A pálosokhoz is fűződő szoros kapcsolatukra utalhat az említett 1458-as andocsi, toldi és más, köztük a marcali templomoknak szóló adomány.291 Ez derül ki a Marczali család kihalása utáni időszak egyik, 1498-as körüli időből származó pálos adatából is.292 Ebben az évben ugyanis a pálos nagykáptalan elrendelte, hogy a Marczali urakért néhány milsét mondjanak, mivel a toldi kolostor több birtokát megajándékozták. így az andocsit, a csertőit, a koíosdit és az ágit a juti (Siójut) háromkerekű maiammal, valamint a fehérkő vár mellett a mai Keretiben lévő szőlővel.293

Tehát, végsősoron a Marczali család pálos kapcsolatai a Nagyszakácsiban, az egykori királyi birtokon alapított Szent Domonkos kolostor76