Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
IV. Segesd egyházi szervezetei (XI-XVII. század)
Az előzőekben közölt különböző és egymásnak is ellentmondó véleményekből az derül ,ki, hogy Segesden, ,az akkori királynéi központban 1289—94 között a Márczali család kegyurasága révén jött volna létre a ferences kolostor. Világos ebben a kérdésben a rendi történész, Bo- zS'öky Pál álláspontja:2'2 Marcali Raymond jeles somogyi nemes és gazdag földbirtokos, a ferenceseket mindig támogató jó barát, annak ellenére, hogy a kolostor közvetlen közelében ekkor a Marczali családnak még nem volt birtoka, hosszas betegség után meghalt 1376-ban. A ferencesek fényes gyászmisét mondtak emlékére . . . Raymond úr nemcsak anyagilag támogatta őket, de ... barátai számára lelki kiváltságokat is tudott szerezni a pápai udvarnál...” A Marczaliak segesdi kegyúrasága ugyanakkor csupán 1417-től képzelhető el, viszont a ferencesek XIII. századi itteni megtelepedése — többek között — az ,1301-ben az 1306, 1319—1320-ban, valamint az 1386- ban ott tartott káptalani gyűlések révén bizonyított. A legbiztosabbnak látszik, hogy a király, vagy a királyné, vagyis a királyi család telepítette Segesdre, az ispánsági központba a minorita szerzeteseket. Hiszen a XIII. század második felében a királyi család legkedveltebb rendje a ferences. Ök veszik át a királyi udvarban (de másutt is!) a dominikánusok addig kiemelt szerepét. 1265-ben már IV. Bélának ferences gyóntatója volt és magát a királyt is az esztergomi ferenceseknél temették el. Nem véletlen az sem, hogy legszívesebben ott telepszenek meg. ahol a latini-nak nevezett telepesek is laktak. Ugyanakkor egyik első provinciálisuk is francia származású volt.2'3 Szerintünk a királyi udvar telepíti le az 1241 után hospeslakossággal, köztük talán latinik-kel rendelkező Segesdre a XIII. század vége felé (Somogy megye legkorábbi ferences kolostorát. Ettől kezdve .— több mint száz éven (át — a királynéi udvar, az ispánság, a civitas, Fügedi szerint egyik „városon kívüli kolostora”.274 (Mi igazolhatja ezt? Talán ,a szegedi példa is, mert ott a Kolostor-kapu közelében állhatott a ferencesék XIV. század elején említett kolostora. Az innen Alszegedre induló utca érintette a másik, az Oibszerváns ferencesék Havi Boldogasszony tiszteletére szentelt rendházat. A szegedi monográfia egyik írója, Petrovics István szerint2'5 ... a kolduló rendi kolostorok általában nem a városok központi részén, hanem szélén álltak. A segesdi XIII. száz'adi ferences kolostort is a városon kívül, illetőleg később, annak szélén, peremén kell .elképzelnünk. Szerintünk valahol Nagyatádra vezető út, városon kívüli, a településmagtól DNy-ra eső részén. Segesd, mint királynéi civitas, a XIII. század végére fejlődésnek indulhatott. Itt az 1241 után betelepült hospes-lakosság alkothatta a városfejlődéshez szükséges magot, illetőleg a polgári, iparos réteget. Általában a kereskedővárosok jelentőségét az ottani ferences kolostoralapítások erősí tik meg. Végső soron) Segesd esetében Somogy legkorábbi ferences kolostorát is a királynék alapították 1289—1294 táján. Jóllehet, a ferencesek 74
