Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
IV. Segesd egyházi szervezetei (XI-XVII. század)
káplán egyben, a királyné rezidenciális, ,udvari kápolnájának a lelkésze is lehetett. Hiszen több példa is bizonyítja, hogy a tatárjárás után — a királyék és a királynék állandó lakhelyeként szereplő — erősségekben, várakban új királyi kápolnák, ún. rezidenciális egyházak épültek. Ilyen az 1349-ben szereplő budavári, a Kammerhofban lévő királyi és királynéi ßzent .Márton kápolna, valamint a királyi palota Szent János kápolnája. De ilyen Erzsébet királyné aracs'i és a királyi család lippai Szent Lajos kolostora. Valószínűleg ilyen lehetett a királyok, királynék segesdi központjában meglévő XIII—XIV. századi rezidenciális magánkápolnája is. Az úgynevezett rezidenciális királyi, királynéi kápolna topográfiai és egyéb kapcsolataival az exemptus, az eredetileg ugyancsak királyi alapítású (majd szerintünk a civitas, a város plébániaegyházá váló!) Szent Mihály plcbániaegyházzal egy külön tanulmányban kívánunk foglalkozni.-153 4. A segesdi ferences kolostor (XIII—XVI. század) A ferences történelmi irodalom szerint Segesden 1289-ben a Marcell család alapított kolostort és templomot, amelyet 1295-jben Szűz Mária tiszteltére szenteltek fel,. Takács Ince művében közli,a/l hogy „Istvánffy, Rupp, Szeghalmy és a római Szent Izidor Kollégiumi kódex szerint 1290-ben keletkezik a kolostoruk. 1285-ben a templomuk a Mar- czaly család jóvoltából”. Ez szerepel még a rendházi levéltárban lévő Notitiae quadem de antiquo conventu SegUsdiensi-ben.20i> A segesdi ferencesek történetével legújabban foglalkozó Bozsóky Pál szerint2*50 ,,1290-ben, Kun László uralkodásának végén érkeznek Se- gesdre a ferencesek és felépítik házukat és templomukat a város határában. 1295-ben már fel is szentelik első templomukat, amely nagyrészt fából, gerendából, készült.” A Somogy yátmegyei monográfia kötete ,Felsősegesdnél írja:207 a mai Felsősegesd alapjait a ferencrendűek kolostora alkotta, amely 1294- ben keletkezett. Ugyanez a monográfia Alsósegesdnél már azt írja:268 a ferencrendi templom 1295-ben épült. . . Majd ugyanott „lentebb” ez szerepel: 1331-ben tűnik fel a ferencrendieknek a Boldo.gságos Szűz tiszteletére szentelt monostora, melyről Marczali János 1455-ben kelt levele is megemlékezik. Ugyanerről a következőt írja Csánki Dezső:209 1455-ben Marczali János a ferencrendiek (minoriták) itteni (már 1391- ben is feltűnő) kolostorát említi, mint amely elődeitől már régebben kapott bizonyos jószágot. Itt közli az 1391-es adatot is: Claustrum B. Marie V. de Segusd et guardianus de ,eadem. Fügedi Erik szerint270 ,,a ferencesek nemzetségi monostorok hagyományainak folytatói lettek, mert nem egy templomuk szolgált családi temetkezőhelyül még a mezővárosokban is, mint például a somogyi Segesden”. Guzsik Tamás — Segesddel kapcsolatban ,— írja,271 hogy ,,az ide sorolt többi ferences objektum közül... Segesd nélkülöz szinte legtöbb műrészletet...” 73
