Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
III. A segesdi királynéi uradalom szervezete
tett paraszti árutermelés”; Nagy Lajos király — Somogy megyével kapcsolatban — 1370-ben külön intézkedik a borkilenced beszedésének maradéktalan teljesítése érdekében. Külön adataink vannak arra, hogy a veszprémi püspök, nyilván a Somogyból származó tizedborait is, 1232- ben, majd 1372-ben és később is Budán mérette ki.170 Ekkor a somqgyi bornak az országos piacon, köztük elsősorban Fehérváron és Szegeden nagy 'keletje volt. Oláh Miklós írja ,,... Fehérvár ... nagy borpiacáról és a Somogyból ideszállftott marhák vásárairól, de más árucikkek miatt is nevezetes ... Ugyanakkor a fehérvári polgárok például Somogybán ,műveltettek szőlőt.171 Somogy a középkorban is szőlőművelésre alkalmas talajjal, hozzáértő szőlőművelő bérmunkás réteggel is rendelkezett. A jó bor itt is korán áruforgalom tárgya lett, s igen keresett cikknek számított. Piaci értékesítése nem okozott gondot, így a városok tőkével rendelkező iparosai, kereskedői előszeretettel féktették pénzüket szőlők vásárlásába. Vagyis, Magyarországon a XV. század közepe táján, több városban a polgárok *— felénél nagyobb arányban már szőlőbirtokkal rendelkeztek.172 Somogy Fehérvár és Buda, de Szeged felé is forgalmazott bort.17:1 Az elsőrendű bort termelő Somogy, Szegeddel folytatott ilyen jellegű kapcsolatára van egy késői, 1552-es adat is,1''* „mely szerint a Szegedet felszabadítani szándékozó hajdúk vesztét a városi pincékben talált töméntelen somogyi bor okozta”. Kézenfekvő tehát, hogy a szegediek — a fehérváriakhoz .hasonlóan — somogyi borral is foglalkoztak, akár ottani szőlőbérlet, szőlőbirtok, akár kereskedelmi közvetítés formájában. Meglepő ugyanakkor a somogyiak, talán a szőlőművelésben jártas, vagyis inkább a vincellér-rétegének (Szegedre való áramlása.175 (Ez talán a fentidkkel hozható elsősorban kapcsolatba!) Szeged Fehérvárral is szoros és közvetlen kereskedelmi kapcsolatban állt, elsősorban a XV—XVI. században. A két város bor- és állatkereskedelme részben a Szegedről induló Kecskemét, imadócsai révet, Földvárat, Fehérvárat érintő szárazföldi úton is bonyolódhatott.176 Oláh Miklós felsorolja ,a Somogyból Fehérvár felé menő utak, az ún. hadi út fókuszában, „a Balaton keleti partján lévő.. . borjövede- lemben, jobbágyban tehetős településeket: Szántódot, Kőröshegyet (Kőröshegy), Csepelyt (Nagycsepely), Tardot; délebbre lévő Somogyvárt, Osztopánt, Korpádot.177 Osszefügghetett-e ez a somogyi szőlőművelés bizonyos idegen eredetű, más országból idekerülő népességgel is? Olyan népességgel, amelynek gazdasági, kulturális és egyéb öröksége meghatározta, eldöntötté tette ezt a királyi, királynéi telepítési szándékot! A segesdi királynéi szőlővidék, a hospesjogú Nagy-Berény szomszédságában lévő, ugyancsak a királynéi népek birtokában lévő Gan, (Gan(y), Gám, Gaan már k1138-ban szerepelt. Az Esztergomban és Liptó megyében (s másutt is!) meglévő Jean, Jaan, Gaan, Gean, Gyan, Ge- jan, Gahan, Gehan, Gan nevek vallonoké. ,A Gylys (Geles), Gelethus, Gyletus, Gerletus, Gylys, Gilis, Ghele vallon nevek az Egyed francia megfelelője, Gilles helyett szerepelték. A .Somogyvártól 2—3 km-*-e DK 49
