Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
III. A segesdi királynéi uradalom szervezete
felé lévő, mai Gilla pedig a középkorban Gellye, Gyllye volt. Tehát lehetséges, hogy a .segesdi uradalom herényi, bábonyi, chobai és gan-i szőlő-bortermelő uradalmában vallon-francia hospesréteg is létezett az Árpád-korban. Ez már azért sem lehetetlen, mivel Somogy megyében, több .más királyi bor- és szőlőtermelő birtokon megfigyelhető, a XI. század végétől (Somogyvár, 1091) ez a vallon, francia, dél-francia eredetű papi, illetőleg hospesréteg. Ha a további vallon, francia, az ún. Latini (Olaszi) réteg meglétét vizsgáljuk, akkor Somogy megyében is találunk középkori ,francia-vallon településeiket. Csánki Dezsőnél szere- pel178 egy Olaszfalu (1403, 1493), valamint a már 1346-ban említett villa Olazteluk. Az előbbi Szigetvár környékén, Viszló fáján a pár évtizeddel ezelőtt létező Szentegyed, vagy annak környékén lévő településsel azonosítható. Az utóbbi Boldogasszonyfalva és Szent László vidékén, vagyis a mai Baranyában volt. Mivel Pécs környékén, de általában Baranyában egy jól keltezhető vallon-francia (Latini, Olaszi) tömböt tudunk azonosítani, így a középkori Somogy D-i, vagyis Baranya felé eső pereménél lévő két települést is ehhez a XI—XIII. századi réteghez lehet kötni. Vagyis, ezék is az Árpád-kori Dél-Dunántúl korai vallon tömbjéhez tartoztak.179 i Ezek mellett, ha a somogyi patrocíniumok, szentek neveit is vizsgáljuk, a franciákkal, illetőleg a latinokkal hozható kapcsolatba Szent Ányos, Apollinaire és Szent Egyed titulus. Marcali mezővárosban 1455- ben szerepel a Szent Anianus, vagyis a Szent Ányos tiszteletére szentelt plébániaegyház, Somogyvár egy-egy Árpád-kori temploma Apollinaris, illetőleg Szent Egyed tiszteletére yolt szentelve. Nagyon fontos, hogy 1390-ben IX. Bonifác pápa a Szent Egyed tiszteletére szentelt ba- bócsai parochiális egyháznak búcsút is engedélyez. Az 1442-ben is említett plébániaegyháznak 1501-ben a Szent Egyed oltárát is ismerjük. Ezenkívül Bálint Sándor is említett egy középkori, somogyi elpusztult Szentegyed falut.180 Elsőnek az Ányos — ez a Magyarországon egyedülálló — titulus érdemel figyelmet. Mint tudjuk, I. András 1055-ben alapította tihanyi temetkezőhelyét éppen Szent Ányols tiszteletére. Levárdy Ferenc véleménye szerint az orleansi eredetű szent ereklyéje valószínűleg az 1051- ben békekövetként Andrásnál járt Hugó, cluny apát révén kerülhetett Tihanyba. Hugó elődjével, Odilóval együtt részt vett Orleansban Szent Ányos „felvételénél és translatiojánál”, vagyis hozzájuthatott az ereklyékhez181 Györffy György pedig az alapítólevél szövegét is erősen „franCiá's”-nak tartja.182 S mivel Magyarországon (ha a Mártély melletti tihanyi birtokot, Anyást nem említjük!) a francia eredetű szent titulusa másutt nem szerepel, célszerű esetleg bizonyos franciás, vagy tihanyi érdekeltséggel egybekapcsolni a marcali Ányos patrocínium- választást. A somogyvári Szent ,Apollaris egyház pedig először 1183—1188 között tűnik fel. 1230-ban plébániatemplom. Györffy szerint Ravennábói (ahol 1001-ben a magyar egyházszervezet jogi alapkőletétele történt) a pogány bálványok lédöntőjének, Szent Apollarisnak az ereklyéjét So50
