Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
I. Honfoglalás, állam- és egyházszervezés kora
ban a Siófok, Lengyeltóti, Somogy vár irányában, majd Bodrog-Bün, Hetesen keresztül és Kaposvártól délre és nyugat felé irányuló, s Nagybajom, Segesden áthaladó útvonalak voltak használatban. Erre az időre a XV—XVII. századig fontos tranzitútvonalak átértékelődtek és áthelyeződtek.34 A római és a késő középkori utak vizsgálatából viszont az is kiderült (ami eddig ismeretlen volt!), hogy a római- és az Árpád-kori időszakban Segesd és Nagyatád környékén fontosabb útvonalak léteztek, illetőleg azok leágazásai is használatban maradtak. Így Segesd, Babócsa, Berzence, Csurgó, Gyékényes, Zákány, sőt Nagyatád is ezéknek az utaknak volt egy-egy csomópontja. Tehát — az államszervezés idején — a Rinya-partján haladó Nagyatád—Babócsa útvonalat, valamint a Rinyán való átkelést stratégiai szempontból biztosítani kellett. Milyen bizonyítékaink maradtak meg erre vonatkozóan? A Segesden megtalált jelentős Árpád-kori földvárat most még nem említjük. Csupán a Nagyatád és Babócsa közötti útvonal szakaszát vizsgáljuk meg alaposabban. Itt a Rinya mellett több, alig ismert földvár, illetőleg erődítés van. A legelső éppen a Nagyatádtól északkeletre, a szabási-Rinya kanyarulatában, egy jól védett helyen, a nagyatádi-Ri- nyához is közel állt. Ez az ún. Várdomb,35 amely a ganajosi erdőtől északra a Rinya szabási ágának partján, közvetlenül a nagykorpádi határ mellett, egy meredek parti szögelésen, átkelőhely mellett emelkedő homokdombon található. Keletről, északról és nyugatról — a már említett — Rinya fogja körül, délről pedig egy kb. 3 m mély és 4,5 m széles árok védte. Az erőd magassága kb. 10 m, megközelítőleg kör alakú, kb. 30 m-es felső átmérővel rendelkezik. Északkeleti részén, közvetlenül a folyó fölött egy épület, valószínűleg őrtorony állt. Nagyatád déli részén van a másik, az ún. pácodi Kupavár.:l,: Ez a vár a Rinya árterében a folyó bal partján emelkedő homokkúpra épült, a Bakházát Pácodon át Háromfával összekötő átkelőhely mellett található. A folyó jobb partján egy kis méretű (12x12 m-es, 215 m magas) Fehérvárnak nevezett mocsári megfigyelőhely is megmaradt. Az út déli végén Babócsánál, a Rinya bal partján állhatott — feltehetően a ma is látható középkori vár helyén — a Tibold nemzetség földvára és egyben birtöklközpontja. Sándorfi György és Nováki Gyula — az 1984-ben végzett felmérések alapján — a XV—XVII. századi forrásokban szereplő, 1,5 ha nagyságú, az északi oldalon három bástyával a Rinyára, míg a déli oldalon két sarokbástyával a középkori településhez kapcsolódó végvártól északra található a korai vár. Ez a 30x35 m-es, vagyis 0,1 ha alapterületű ún. 33-as domb, amelyet — a felmérés szerint — a Rinya egyik holt ága folyta körbe. A homokbánya metszetében jól megfigyelhető, hogy az egykori kis szigetet rátöltéssel megemelték. Ez az ún. Motte-típusú kis földvár XI—XIII. századi eredetű, de a török korban még használták Esekpek a váraknak az alapjaiban ugyancsak Árpád-korra datálZl
