Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)

I. Honfoglalás, állam- és egyházszervezés kora

pusztaszentegyházi dűlőben lévő elpusztult templomot is * Szent Mihály titulusának tartják. Ugyanakor a segesdi főesperességi királynéi, váris- pánsági központ, Segesd egyik plébániatemplomát is ugyancsak a har­cos szent, Mihály arkangyal tiszteletére szentelték. A veszprémi püspökséghez tartozó segesdi Szent Mihály és Szűz Mária (Boldogségos Szűz) egyházak patrociniuma további fontos követ­keztetéseket adnak. Veszprémben a püspök (egyben a királyné) egyházát is a Szent Mihály tiszteletére, míg a székesegyház altemplomát ugyan­csak a Boldogságos Szűz emlékére dedikálták. Mindkét titulust megta­láljuk Sopron, Szabolcs várispánságának templomainak esetében. S ilyen liturgiái egyháztörténeti összefüggésben szerepelnek •— a X—XI. századtól ■— többnyire a fontosabb székhelyek, vagy birtokukban levő települések (Szentmihálypuszta, Nagyatád-Pusztaszentegyháza-Szetmi- hályegyház) templomainak patrociniumaként.2fi Tehát, ebben az esetben a veszprémi királyi, királynéi udvarház és püspöki központ Szent Mihály és Boldogságos Szűz titulusának közvet­len hatása figyelhető meg a segesdi királynéi központ Szent Mihály, Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt egyházak alapításánál. A segesdi főesperességi székhely — az okleveles adatok szerint — a középkor folyamán is a veszprémi püspökséghez tartozott. S a ki­rálynét jog szerint külön koronázó veszprémi püspök, egyben segesdi királynéi kancellár, gyóntató, illetőleg közvetlen bizalmas volt.2' Veszprémben őrizték a királyné, így például Gizella koronáját, ame­lyet 1222-ben II. András adott el, hogy a keresztes hadjáratához szük­séges anyagi fedezetét előteremthesse. 1438-as adat szerint ,a veszprémi püspök nem a szentkoronát, ha­nem az ún. magán jellegű házi koronát tette a királyné fejére. A ko­ronázás nemcsak a király feleségét, hanem megkoronázott családtagjá­nak (fiának) hitvesét is megillette. A koronázás szabálya alól azok az anyakirálynék, így a XIII. század végén Thomasina képeztek kivételt, akik csupán a koronához jutott fiúik ,— adott esetben III. András király — révén váltak anyakirálynévá. Arról is tudunk, hogy rendkívüli ese­tekben a veszprémi püspök is koronázott királyt, így a Mária királyné férjeként szereplő Zsigmondot.28 Viszont még az is kiderült, hogy csupán azokban a püspöki vagy királyi központokban alapítottak a Boldogságos Szűz Mária, Szent Mi­hály, Szent György... tiszteletére (egyházakat, ahol már előzőleg a bi­zánci hatás erős volt, vagy ott hasonló titulusé templomok már koráb­ban is álltak. Végső soron ennek a hatásnak a továbbgyűrűződésével kell számol­nunk Segesd és környékének Szent Mihály, Szent György és más bizán­ci titulusé egyházainak esetében is. S így egyben tanúi lehettünk a ki­rályi, királynéi központi birtokszervezeték, magánuradalmak kialakulá­sának, megszerveződésének. Hiszen Segesd és Nagyatád környéke — So- mogyvárral ellentétben — a király által megszervezett királyi magán­uradalom része lehetett. Somogyvár, Koppány régi székhelye viszont várispánság központjává, magjává vált.2’ 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom