Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
I. Honfoglalás, állam- és egyházszervezés kora
A 900 táján Pannóniában, így .Somogybán is megjelenő honfoglaló magyarság — a régészeti leletek, valamint a történeti forrásadatok tanúsága -szerint — főképpen ezeket, a rómaiak által kiépített útvonalak mellett lévő telephelyeket szállták meg. Erre legjobb bizonyíték a Segesd melletti Alsó és Felső-Bogát települések, ahol — a 921-ben említett — Bogát vezér egyik udvarhelye lehetett. S ez azért fontos, mivel valószínűleg Bogát volt a megye első honfoglaló vezére:13 vagyis, úgy tűnik, hogy a legfontosabb stratégiai helyeket, a későbbi megyeközpontokat szállták meg Bogát és népei, mivel Somogyvártól délre is megtalálható az Alsó- és Felső-Bogát. Valamint a Bogáthoz tartozó Bő nemzetség emberei, akiknek a központját Bodrog-Bün (Bőn) tártuk fel 1979—1982 közötti években.1/1 (2. ábra) A későbbi megyeszékhely Somogyvár közelében, valamint a korai megszálló, Bogát udvarhelyei mellett fekvő Bő (központ települései közül kettőnek a kezdete biztosan a XI. századra, de feltehetően már a X. századra datálható. Vagyis, a forrásokban a XII—XIII. századtól említett időszakokban is folyamatosan léteztek, mint a Bő nemzetség, illetőleg a szolgáló népek településhelye'i. A Bő és Bogát központok, udvarhelyek, földrajzi elhelyezkedése tehát arra utal, hogy valóban korai szálláshelyek lehettek. Mindkét Bogát helyneves településen jelentősebb római leletanyag, településnyom figyelhető meg. A Bő (.nemzetség alsó-büpusztai, Szent Kereszt tiszteletére szeritelt prépostságának, kegyúri monostorának alapfalaiból — a római téglák mellett — a Liber páter és Libera isteneknek állított oltárkő került elő. A még fennálló római építmények falaiból, temetőiből hordhatták el ezeket a prépotstság építői. Vagyis, általában az figyelhető meg, hogy a rómaiak által is intenzíven használt jó fekvésű, stratégiai és kereskedelmi szempontból fontos központi helyeket és a környéküket szállták meg a Bogát, a Bő körhöz tartozó honfoglalók.10 Kiderül az is, hogy ezek .a Bogát és Bő központok, a római hadi- és kereskedelmi, majd a középkorban, is használt útvonalak mellett feküdtek. Végső soron a Bulcsú központnak is tartott Zalaváron, illetőleg Sávoly—Kis-Bőn, Csákányon, Szőcsényen keresztülfutó, valamint a Somogy váron, majd Bodrog-Bőn áthaladó utak Segesd-Bogátnál találkoztak.10 Ezekét az ős-, illetőleg római kori fontosabb útvonalakat használták az Árpád^korban is. A XV—XVII. században az ún. alföldi útvonalhoz Dunaföldvár alatt csatlakozott — a Tamásin, Somogyszilen, Hetesen, Segesden, Kanizsán átvezető — a Somogy belsejét érintő fontos út. A XVIII. században a Siófok, Lengyeltóti, Somogyvár irányába, majd Bodrog-Bün, Hetesen keresztül és Kaposváron átfutó útvonal belső szakasza, valamint a Kaposvártól délre és nyugat felé irányuló, így Nagybajomon, Segesden áthaladó útvonalak voltak használatban. A Bodrog-Bün, a Bő nemzetség központján áthaladó fontos útvonal Somogyvárral és Segesddel, a két középkori somogyi megyeközponttal teremtett közvetlen összeköttetést. A fontos zalavári központ felől 16
