Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
I. Honfoglalás, állam- és egyházszervezés kora
Kis-Bő központ mellett elhaladó út ugyancsak Somogyvár és Segesd felé vezetett keleti, illetőleg déli irányban. A sávolyi, a szőcsényi, a csákányi, a szenyéri és a bodrog-büi földvárak akár az utak ellenőrzésére, biztosítására is szolgálhattak. (8. ábra) Közvetlen párhuzamot ad a heves megyei Bő központ, Heves vára közelében, amely a vártól északra feküdt, és a Hevesből futó via magna mellett volt.17 Ezek szerint feltételezhető az is, hogy a honfoglalás idejében szabály lehetett, hogy a fontos utak 7—8 km-nél hosszabb távon lakatlan területen át nem vezethetnek. Tehát, a főutak mentén, ha kellett telepítésekkel, 7—8 km-es távolságokban a közlekedés megfelelő színvonalú feltételeit biztosították. Az említett fontos somogyi útvonalak mellett elhelyezkedő Bő központok, földvárak és birtokok is hasonló funkciókat láthattak el még a középkorban is. A Somogyvártól pár kilométerre délre az Árpád-korban is szereplő Bő nemzetségi központ is arra látszik utalni, hogy a nemzetség birtokait nem kobozták el az államszervezéskor, vagyis 997 után. Sőt, a fontosabb útvonalak melletti összefüggő nemzetségi birtokok maradtak meg. Ez pedig csak azzal magyarázható, hogy a Koppányi véres eszközökkel leverő somogyvári központját elfoglaló István király — valamilyen okból — meghagyta központjaikat, birtokaikat. S ez pedig azt teszi valószínűvé, hogy nem lehettek közvetlenül Koppány csatlósai az István-ellenes felkelésben. Talán éppen azért, mert az Árpádok Koppány-féle ága sajátíthatta ki 955 után — a Bulcsú— Bogát—-Bő-féle csoport augsburgi veresége után — területeik, birtokaik és központjaik java részét. S mint láttuk, csupán a Bő nemzetség kisebb központjai maradtak meg, a többieké egyáltalán nem. Végső soron sikerült bizonyítani, hogy a Bő nemzetség elődei a korai a honfoglaláskori időszakban kerülhettek —,a késő középkorban is nemzetségi központként szereplő — bodrog-büi település, illetőleg kegyúri monostor helyére. Közvetlenül Bogát vezér egykori udvarhelyének nyugati szomszédságába. Mire utalhatnak még ezek az adatok és bizonyítékok? Ki volt, ki lehetett ez a Segesd-vidékén is. megtelepedett Bogát? A gazdag jelentésű Bogát (ha személynév?) a bizánci kapcsolatot jelentő Bulcsú apjaként is szerepelhet. Bogát lehetett — ezek szerint — a harmadik magyar méltóság, a karchas (bíró) cím birtokosa is.18 Egyes történészek szerint Bogát — a külföldi forrásokban 921-ben szereplő -— Bugát rex-szel azonos. Liuprand cremonai püspök írja ugyanis,la hogy a magyarok Veronába érkezett két „királya” Dursak és Bugát jó barátságban volt Berengár királlyal, akinek kérésére megtámadták itáliai ellenségeit. Főleg ezek alapján véli Györffy György,20 hogy,ez a Bogát az Árpádok törzséhez tartozott, és lehet, hogy az Árpád után uralkodó Szabolcs fejedelem fia volt(?). Véleményünk szerint, mégis az általunk Somogy eddig ismert, első megszállójának tartható Bogát — a Zala és Veszprém vármegyékben 17
