Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)

Bevezetés

szállták meg ehhez a Bogát, a Bő körhöz tartozó honfoglalók. (1—4. ábra)

Az is kiderül, hogy a Bogát és Bő központok, udvarhelyek a római hadi és kereskedelmi, majd a középkorban is használt utak mellett feküdtek. A Bulcsú-központnak is tartott Zalaváron, illetőleg Sávoly- Kisbőn, Csákányon, Szőcsényen keresztülfutó, valamint a Somogyváron, majd a Bcdrog-Bőn áthaladó utak, a Nagy- és Kis-Komár, Galambok vonalán ÉD-i irányban Kanizsa felé irányuló utak Segesd-Bogátnál találkoztak. (8. ábra)

A Bodrog-Bő, a Bő nemzetség központján áthaladó fontos útvonal Scmogyvárral és Segesddel, a két középkori somogyi megyeközponttal teremtett közvetlen összeköttetést. A fontos zalavári központ felől Kis- Bő központ mellett elhaladó út ugyancsak Somogyvár és Segesd felé vezetett keleti, illetőleg déli irányban. A sávolyi, a csákányi, a szőcsényi, a szenyéri és a sörnyei, a bcdrog-büi földvárak akár az utak ellenőrzésére, biztonságára is szolgálhattak. Külön kívánjuk vizsgálni a stratégiai és egyéb szempontból kiemelten fontos X—XIII. századi földvárak kérdését. A rájuk vonatkozó adatokat egészítik ki az állam- és egyház- szervezés időszakának a régészeti .leletekre, a helynevekre és a patrici- niumokra épülő rekonstrukciója. Ehhez szerintünk nélkülözhetetlen a a somogyi királyi vármegyeszervezetnek, illetőleg birtokszervezetének a tárgyalása is. Munkánkban megkíséreljük — elsősorban a rendelkezésünkre álló Árpád- és középkori források alapján — részletesebben feltárni magának a segesdi királynéi ispánságnak a speciális szervezetét. Milyen lehetett ez a királyi, illetőleg királynéi ispánsági központ? A források és a régészeti kutatások alapján lokalizálható-e pontosan? Hol lehetett Segesden a királyi, királynéi udvarhely (curtis), valamint a sokszor emlegetett királynéi prédium? (8. ábra)

Az itt bemutatásra kerülő legfontosabb kérdéskörünkhöz tartozik a királynéi uradalomnak, annak szervezetének, illetőleg a hozzá tartozó birtokoknak a vizsgálata. A királynéi uradalom- és udvar tisztségviselői: a királynéi ispán, tárnokmester, valamint a kancellár, a nótárius, a káplán milyen módon alkották a segesdi udvartartást? Milyenek a királynéi szolgáltató települések? Ezek hol helyezkednék el? Csupán Somogybán vagy másutt is léteznek az udvarnokok (a szánták), a szőlőművesek (boradők), a fémművesek (ötvösök, kovácsok) és másoknak a falva? (3., 5—6. ábra)

A legfontosabb kérdések egyikét az idegen eredetű népesség, az ún. hospesek betelepítése alkotja. A segesdi uradalomban, ugyanis a különböző forrásadatok egy jelentősebb számú vallon-francia népesség megjelenésére látszanak utalni. Ezeik a hospes-telepek a XIII. században az uradalom legfejlettebb, privilegizált egységei, szerintünk a „városiasodást” hordozó elemei lehettek!

Egészen a mai napig vitatott kérdés (és részben sajnos az is marad!) a segesdi uradalom elhelyezkedése, a birtokok száma és rendszere. A kutatók csupán egyben tudnak megegyezni, vagyis az uradalmi szervezet 1396-os előszöri, illetőleg az 1404-hez köthető másodszori, majd az

12