Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)

I. Honfoglalás, állam- és egyházszervezés kora

1417-es végleges felbomlásának a kérdésében, amikor a Segesd és birtokai királytól, a királynétői világi földesúri kézbe kerülnek. (7—9. ábra) Elsőrendű kérdésként az is felmerül, hogy létezett-e Segesden, s ha igen, akkor mikor és ho.l — az állandó székhelyhez tartozó — királyi, királynéi, főúri curia, castellum és vár? Előző tanulmányunkban már bebizonyítottuk egy Árpádnkori vár meglétét Felső-Segesden, valamint az alatta elterülő civitas, város, majd mezőváros feltárását is érintettük. Sikerült bebizonyítanunk —• a források alapján — Segesd királyi és királynéi székhelyként való szereplését is. Ugyanakkor, volt itt főispáni, vármegyei, egyházi és más székhely, gyűlés, néhányszor időleges jelleggel. Láttuk azt is, hogy más jelentősebb esemény is ide kapcsolható.

Az is kiderült, hogy legnehezebb meghatározni a Segesden lévő középkori egyházi szervezetet: a főesperesség, az ott létező királyi kápolna és plébánia, a mezővárosi egyház, a ferences kolostor és más kegyúri kápolnák és filiális egyházak helyzetét! (7—8. ábra)

Mindenesetre — a most felsoroltak .alapján — először a legalapvetőbb kérdésekre szeretnénk a forrásdk és részben a régészet, majd egy újabb dolgozat keretében kizárólagosan a régészet segítségével választ adni!'1

I. HONFOGLALÁS. ÁLLAM- ÉS EGYHÁZSZERVEZÉS KORA

1. A föld- és vízrajzi helyzet, a táj és az utak

A történeti forrásokban — jelenlegi tudásunk szerint — először 1193-ban feltűnő Sequest (Segesd), (de nem Scequed, Seged, Zeged, vagyis Szeged)"1 környékének történeti múltját jelentősen befolyásolta földrajzi elhelyezkedése, gazdasági adottsága. A Belső-Somogy szerkezetét kialakító ellentétes földmozgások: a Balaton-árok lesüllyedése, a Marcali-hát kiemelkedése területét egy új vízválasztó rendszerhez, a Dráva völgyéhez csatolta. Segesd a Marcali-hát böhönyei öreghegyétől délre, az Ötvöskónyi dombokig terjed. A felszín jelentősebb kiemelkedései Segesd területének középső részén húzódnák ÉD-i irányban. Északon az az ún. Felső-hegy (182 m), .amelyet északon és keleten a Rinya patak széles lapálya, délen a Kisrét nevű haránt irányú bevágás öleli. A bevágásból emelkedik ki az ún. Barátdomb (187 m), a régi Várhegy területe. Ez dél felé fokozatosan lejt és egy másik KNy-i irányú völgy, a Rinya egyik oldalágával választja el a harmadik kiemelkedéstől, az Alsó-hegytől (190 m).°

A segesdi domboktól Ny-ra egy alacsony pannon rétegű, felül 8— 10 méteres lösszel borított lapály, míg keleten a Rinya árterületei, síkságai húzódnak. A leghomokosabb a nyugaton levő, az ős-Rinya medréből származó lerakódással borított lepledi terület. Míg enyhe hátja emelkedik ki, illetőleg végződik ,a böhönyéi Rinya-ág völgyénél. Vagyis megközelítőleg 200 m magas Marcali-hát Nagyatád É-i határánál végződik, míg délről, két oldalról egy-egy 50—70 km hosszú, 15—20 km széles futóhomokos terület ölelte körül.

13