Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
VI. Régészeti és művelődéstörténeti emlékek Segesdről
mennyi előkerült falazatot „együtt” vizsgálva megállapíthatjuk, hogy — a gótikus curia kivételével — a meszes, habarcsos falak azonos koordinátarendszier szerint rendeződnek el! Ez valószínűsíti a derékszögű, a belső utcarendszer, térrendszer meglétét (18. ábra) Az előkerült falmaradványok az épületfoltokat is kirajzolták. K—Ny-.i irányban elnyújtott házak álltak, közel 1:2 arányban. Bizonyosnak látszik, hogy a mezőváros ezen a területen koncentrálódott már a Legkorábbi időtől! így nem [meglepő, hogy ezen a területen viszonylag kevés paticsos, vagyis török kori épületmaradvány került a felszínre! Az 1983—84-ben előkerült nagymennyiségű paticsház ugyanilyen rendszerű, telepítésű volt. Ezek azonban az 1985-ös ásatási területhez ,K-ről és É-ról (Pékó és Baracsi föld) csatlakoztak! Feltételezhető tehát, hoigy ezek azért települtek a téglaépületek köré, mert még egy- időben, vagyis a török korban is használták őket! 'Tehát, az élő vagy még a fennálló középkori városba költözött a török kor embere is, és a meglévő használható összes [építmény lakott volt. Valószínű, hogy az itt megmaradt magyar lakosság is tovább használta saját épületeit! A feltárt városszerkezetből feltételezhető, hogy az említett építmények ebben a rendszerben folytatódtak tervszerűen körben! Ugyanakkor nagy veszteség, hogy a török és a gótikus épületek rendszerét — a Horváth és a Baracsi földön nagyobb részben eldózerolták!569 (18. ábra) Végső soron tehát, 1985Jben az előző évben feltárt gótikus épülettől D-re, és DK-ra, az ún Baracsi földön nyitott 15—24 sz. kutatóárokkal, illetőleg a XXI—XXV. sz. szelvényekkel a segesdi középkori városközpontot tártuk fel! Itt a középkori épületszárnyakhoz tartozó tég'.a- falmaradványok, valamint a különböző korú, égéssel elválasztott tégla- szintek, járószintek húzódtak! Ezek egyike egy nagyméretű (11x11 m- es), Ny—K-i irányú, kéttraktusos épület, magtár lehetett, amelyből középkori búza, rozs, zab és árpa megszenesedett maradványai kerültek elő jelentős mennyiségben..579 A .széles, ferdén futó téglafalmaradvány- tól (a ciméter’ium falától!?) D-re ,Ny—K-i tájolású, koporsómaradványokat mutató, részben bolygatott sírok csontvázai kerülték elő. A nagykiterjedésű temető D-i szélén tártuk fel a kb. 20x7 m-es, egyenes záródású szentéllyel rendelkező, téglatámpilléres, gótikus egyházat. (A szentélyben még a díszes oltár alapjának a .maradványa is megmaradt!) A templomitól ÉK-re egy 14x7,2 m-es, ugyancsak kéttaraktusos téglaépület, talán a plébános kúriája kerülhetett elő alapfalaiban! A gótikus kúriától D-re 30 cm-re egy kisméretű (esetleg kör al.akú!) építmény, talán egy másik templom került elő, egy 7 ,m hosszú, 1 m széles, részben kiszedett téglafallal! Végülis nam kétséges, hogy megtaláltuk a királynéi yáros, mezőváros központját! (Az ott lévő (plébániatemplom, kápolna maradványaival és temetővel, illetőleg a piactér környékén álló kúriákkal, gazdasági jellegű épületekkel! jlzt a jelentős városmagot vették körbe az egyszerű épületek, a patics'os, .sövényfonatos jobbágyházak utcasorai! Előkerült tehát Somogy első középkori városának, mezővárosának gótikus (XIV—XV. századi) városközpontja! Gazdag leletanyaggal: ,ke139
