Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
VI. Régészeti és művelődéstörténeti emlékek Segesdről
és a ,9/a számú kutatóároktól D-re húzódhatott. Itt lehetett a — korábban már említett — fórum, illetőleg a piactér! (18. ábra) 1985-ben a piactér és a plébániaegyház, valamint a temető területének a feltárását végeztük el. Az ún. Baracsi földön húzott 16. számú kutatóárokban egy habarcsos téglafalon egy ,másik agyagba rakott, szabályos falazatot találtunk! Ez teljes egészében a XXV. szátmú szelvényben feltárásra került. Itt az egymásra épülés világos és egyértelmű! Az „agyagba rakott” építmény később kerülhetett arra a falazatra, amely szabályos kötésben maradt meg! Kívül íves, belül szögletes alaprajzú épületet alkotott! Az É-i, a K-i, valamint az É-i fala befordult, Ny-i 'sarka viszont teljesen kör alakú volt, belülről pedig szabályos négyzet- formát mutatott, amelynek egyik oldala 2,1 m volt. (6—9. kép) Ugyanakkor nem tudtunk elképzelni ehhez az (épülethez bárminemű funkciót! Körtemplomnak, csontháznak, kriptának kicsi volt! Viszont a falnyomok alapján teljesen biztosnak látszik a falazat „kör- befordülása”. Mivel sírok ezen a területen szintién előkerültek, inkább a szakrális funkciót kell feltételeznünk! Valószínű tehát, hogy ez az építmény szentély lehetett és hozzá hajó csatlakozott! Ebben az esetben igen kis méretű kápolnáról lehetett csupán szó. Ugyanakkor a szentély csupán 2,1 m széles és ennélfogva liturgikus funkcióhoz igen sízűk. Összesen három falszárny fogható meg, így csak D-i irányba nyúlhatott a hajó! S ha a fentiek igazak, akkor É—D-i tájolású lett volna. A kápolna más irányba nem bővülhetett, mert a szentély oldalfala csak párhuzamosan haladhatott a hajó oldalfalával. Viszont jelenlegi tudásunk szerint, ilyen alaprajzú templom még eddig nem került elő!"118 (18. ábra, 6. kép) A XXIII. számú szelvényben lévő összefüggő épületmaradvány K—Ny-i irányú, és a mezőváros már jelzett derékszögű rendszeréhez tartozott! Az épület Ny-i .szakaszát elbontották! Itt egy hatalmas be ás ás figyelhető meg! Ez az objektum Ny-ról kapcsolódik a temetőhöz. Ez alapján legnagyobb valószínűséggel egy másik (szakrális épület) templom állhatott itt is! A kát vaskosabb, pillérszerű maradványa között nagyon vékony, habarcsba rakott kitöltőfalazat volt! A K-i szakaszon pedig az 55—56 cm vastag fal maradt meg! A szentély DK-i sarkán egy fal helyének a íoeásása, vagyis falkiszedés nyoma látszik. (Valószínűleg ehhez az építményhez volt ez bekötve, és ennélfogva egy saroktám- pillér is lehetett! A K-i fal közepén pedig több maradvány nyoma figyelhető meg. Ezek hat sor téglamagasságig maradtak meg! A 4. téglasor íves s'zélkepzésű 'idomtéglákból épített, lábazatprofilt mutatott. Vagyis, ez lehetett a templomépítmény dltáralapja! A K-i fal pedig a szentély fala volt. Az oltárépítmény mögött pedig a falkiszedés látható, amely ugyancsak támpillér lehetett! Az építmény teljes szélessége és az oltáralap .szélessége -csupán „tükröződés” útján határozható meg! (18. ábra, 9. kép) Tehát, az 1985 nyarán folytatott feltárások nyomán ugyancsak jelentős, összefüggő falszakaszok (kerültek elő. így többek között az, ún. erősen meszes téglafalazatok, illetőleg az agyagba rakott falak! Vala138
