Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)

VI. Régészeti és művelődéstörténeti emlékek Segesdről

épület téglájából épült fel? Hiszen a falban is többféle téglamáret figyelhető meg (ld. 18. alaprajz!). Olyan „szórással”, amilyet a különböző mértékű felhasználással sem magyarázhatunk! Hiszen amennyiben csupán erre az építésre készítette volna a téglát a téglaégető műhely, akkor az mindenképpen egyfajta, azonos formájú, méretű lenne.

Az itt előkerült nagyszámú kőtöredék alapján egy segesdi, mezővárosi épület részletkiképzésére iis további támpontokat kapunk. Hiszen az ilyen késő gótikus épületek általában téglából készültek, olyan módon, hogy a terepszint felett lévő hagyományos helyeken már követ is felhasználtak! Vagyis, armírozott falsarkokat kiképezhettek! Ugyanakkor a nyíláskeretezések faragott, kisebb mértékben rézsűs lefaragással ellátott kövekből készülhettek! Viszont az itt talált csatlakozó borda is kifejezetten igényes munka!’1''1 Hasonló igényességet mutat, mint az a párkánytöredék, amelynek anyaga, részleteinek aránya, részkialakítása nagyon hasonlít a borda töredékére! (Valószínű tehát, hogy ez a három töredék egy épülethez tartozott?)"'1’'’ Az az épületrész, amelyik általában a boltozott lehetett, az a gótika korszakában a felső, díszesebb lakószinten helyezkedett el! Épületünk esetében a pince is boltozatos (donga) lehetett, mivel elképzelhetetlen alul fa, felül boltozatos födém! (Fordított esetben talán igen, de (pincénél nem valószínű, hogy ilyen díszes, bordás boltozatot építettek.) (30—31. kép)

Nagyon fontos és külön kívánjuk azt is hangsúlyozni, hogy a feltárt gótikus épülettel, az ún. curiával .megegyező falazatok az 1984-es ásatás során a 10. számú kutatóárokban kerültek elő.560 Az itt talált két falazat .É—D-i irányú, és a 11. számú kutatóárokban is folytatódnak. Érdekes, hogy a nagyobb vastagságú, a K-felőli fal ugyanolyan erős habarccsal készült, mint a palatium. A déli fal is habarcsos. de már nagyon gyenge minőségű! Ugyanakkor jelentős falmaradványnak számít a 13. számú kutatóárok Ny-i végében fellelt épületsarok is! Jóllehet, hogy a 12. számú kutatóárokban, a déli részen már csupán egy gyengén összeragasztott, egy tégla vastagságú falazat figyelhető meg!

Ezek alapján megállapítható, hogy ezek a falmaradványok olyan derékszögű részeket alkotnak, amelyekhez a már teljesen feltárt gótikus épület is illeszkedik! A két párhuzamosan futó fal (10., 12. kutatóárok) valószínűsíthetően egy /épületét alkotott. (Amennyiben az összes fal csupán egy épülethez tartozott, úgy akkor egy igen nagy építményről lehet szó. Az ilyen nagy méretű épület (legalábbis már a török korban) nem tartható lakóépületnek. Viszont az építmény környékén, illetőleg a különböző padozatokon nagymennyiségű gabonamag került elő. Az itt tárolt búza, rozs, zab, árpa alapjában inkább az épületnek a magtár-funkciójára látszik utalni !"’(’7 (18. ábra)

Viszont a 9;a—9. számú kutatóárokban előkerült sírok biztosan a mezőváros temetőjéhez, annak cinterméhez tartozhattak! S az is bizonyosnak látszik, hogy az ifj. Baracsi szőlő alatti területen kellett elhelyezkedni a plébániatemplomnak, illetőleg a maradványának! (A terület DNy-i felén lehetett.) Tehát, szerintünk is a város súlypontja a 8.

137