Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
VI. Régészeti és művelődéstörténeti emlékek Segesdről
tett, mivel még egy hordó sem f'ért el henne! Ennek alapján feltételezhettünk egy másik, ún. gazdasági lejáró meglétét is! Ezt Ny-ról alakíthatták ki. Azon a helyen, ahol egysíkba rakott, boltozat,szerűen kiképzett, élére rakott téglasoirt figyelhettünk meg. S ez a rész is a pince- lépcső megmaradt alapjához. Szélessége 1,8 m és így alkalmas mindennemű tárolóeszköz szállítására. A mögötte lévő metszetben a lépcsővel megegyező méretű falkiszedést is megfigyelhettünk (Id. XIII. és XIX. sz. szelvények Ny-i tanúfalait!). Itt a törmelék legalján egy 5x25 cm-es méretű, elszenesedett fagerenda is előkerült. Ez a pincelejáratot fedő fagerend.a maradványa lehetett! Véleményünk szerint tehát az agyagba rakott kisebbik, az ún. gyalogbejárat is ehhez hasonlóan fafedésű volt! (4—5. kép) FeUfételezhetően azért nem bontották el teljesen az épület alapfalait, mert az erős habarcsba rakott ;alapozás, így az alapfalak szétszedése is óriási munkát igényelt volt. Viszont a lejáratok az agyag- kötésű téglafalazatát könnyebben szedhették szét! Ugyanakkor az is biztos, hogy a pincefalak, illetőleg ,a lejáratok szétszedésekor akadhattak rá az épület mélyebben fekvő alapfalára is! (20—21. ábra) Végső soron tehát, a pince szerkezetében világosan elkülöníthető egy gazdasági és egy személyforgalomra utaló lejárat! Ugyanakkor hol lehet kettős” forgalomra szükség? Csakis ott, ahol nagyon nagy a személyforgalom (pl. kereskédőháznál!). Ez a szdmélylejáró pedig — az ásatások alapján feltételezett — tér felé nyílott! Ugyanakkor az is elképzelhetetlen, hogy csupán egy másodlagos funkciójó nyílást, lejáratot nyissanak egy nagyobb forgalmú térre! Hiszen erre elgendő lenne az egyetlen bejárat is, a Ny-i oldalon lévő gazdasági lejáró! Ha ezt a logikát. elfogadjuk, akkor bizonyos, hogy a szélesebb új gazdasági lejárat a gazdasági udVar felé nyílt. Míg a személyforgalomra korlátozódó lépcső valószínűleg az üzlettérre vezetett le éppen a fórumról, vagyis a piactérről! Ha ezt a feltevést .elfogadjuk, akkor a Ny-i oldalról még két nagyobb falazat is kellett, hogy csatlakozzon! így talán elképzelhető, hogy (statikailag indokolatlanul!) ebben az irányban vastagabb falat építettek. Végül az is indokolt, hogy Ny-i oldalon lehetett az udvar, hiszen a fórumot több lakóépület vette körül! (17—18. ábra) Ha a pincében valóban üzlet volt, akkor az igényesebb megoldású kőkonzol a pincefödémnél is elképzelhető! (Meg kell azt is jegyeznünk, hogy a kőkonzol elhelyezése .már önmagában is igényesebb megoldást takar, mint a fagerenda-szerkezet. Ez utóbbi közvetlenül egyszerűen fetlfdktehető a falra!) Amennyiben tüzetesebben tovább vizsgáljuk a pince szerkezetét, akkor az É-i falmetszeten agyagegyengetés rétegét figyelhetjük meg. Ez a meglévő falazat ima látható fölső síkja .alatt került elő! Ennélfogva, ez az. épületnek Vagy a második periódusához tartozott, vagy az elsőnek a pusztulását egyszerűen átélte! Meg keli jegyeznünk azt is, hogy az épület falazatában általában nagyon sok téglatörmelék, féltégla is található! Lehetséges, hogy egy korábbi tégla136
