Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
VI. Régészeti és művelődéstörténeti emlékek Segesdről
19. ábra: A középkori kúria alaprajza., Segesd—Pékójöld kövek, valamint egy nagyméretű konzolkő világosan meghatározza az épület korát, a nagyjából rendeltetését is. Vagyis, egy több, legalább két-három szintes, XIV—XV. századi — gótikus faragványo'kkal ellátott, téglaépítmény lehetett. Az épület bizonyos szintjeit gerenda rneny- nyezet, másutt — a gótikus bordákkal díszített ■— boltozat választhatta el egymástól. íNyilván lefelé egyszerűsödő sorrendben, legalul a pincével! (19. áGra, 4—5. kép) Ügy tűnik, hogy ez a rangosabbnak tartható — általunk feltárt — épület korban megegyezik — az 1395—96-os oklevélben emlegetett — kúriák korával!562 A kúriától D-i irányban nyitott kutatóárkok — rendeltetését illetően — még további támpontokat is nyújtottak! Az épülettől D-re és K-re is — sajnos a török kori beásásoktól, gödröktől szabdaltan — különböző korú, égéssel elválasztott téglaszintek, járószintek 'húzódtak. Ezek bizonyos szakaszánál — a kutatóárkokból még most pontosan meg 132
