Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
VI. Régészeti és művelődéstörténeti emlékek Segesdről
találtunk. Már 1983-ban tudtuk, hogy ez az épület, de a többi idomtéglával (fcgrovatos, félköríves, ötszögletű és háromszög alakú) díszített is a török kor előtti, valószínűleg a XIV—XV. századi időszak építkezéséhez (a civitas-hoz, illetőleg az oppidumhoz!) tartozott. (29. kép) Végső soron 1983-ban azt is kiderítettük, hogy az előző évben előkerült (4. sz. kutatóárok) rakott téglaszint egy téglalap alakú sütőkemencéhez tartozott. Ez az agyagba rakott, paticsos tüzelőrésszel és körben téglajárószinttel rendelkező konyha (sütőház) egy igen nagy méretű (a szelvényekén túlnyúló) .ház része volt! Ennek a háznak a tartozékaként szerepelhettek a négyzet alakú, kideszkázott cölöppel megerősített 3—4 m mély tárológödrök, valamint a kb. 15 m-re nyugatabbra előkerült, kisebb, téglalap alakú, cölöp- és paticsfalú gazdasági épülete is, az ún. boronaház! (18. ábra) A idomb legmagasabb pontján előkerült építmény a település, a város jelentősebb téglaépítménye, esetleg kúriája! lehetett. Ezt Ny-i 'irányból egy 4 m széles és mély árok, sánc vette körbei’58 (19—21. ábra) Tehát ásatásaink során 1982—83-ban igen tnagy számban a török ko,ri sövényfonato's, patics és egyszerűbb téglaházaik (ld. Sütőház, Boronaépület stb.), valamint a különböző négyszögletes, deszkával, cölöppel megerősített, bélelt tárológödrök, tűzhelyék kemencék jelentkeztek. A reneszánsz, illetőleg a gótikus ajtó, ablak keretkövek és a különböző formában lelőkerült idomtéglák jelezték viszont a jnagyar középkor, esetleg előzményéinek, az Árpád-kornak a meglétét, valamint az esetlegesen nagyobb felületben, objektumban való megmaradását! S valóban 1983—84-ben megtaláltuk a középkori téglaház pincéjét. Az előtte levő, az azt egykor körülvevő 4 m széles és mély árok maradványával! Az árkon kívül, tőle Ny-ra kerültek elő nagyszámban a külföldi, az osztrák, a bécsi, ún. grafitos kerámiák, valamint a különböző pecsételt díszű tálkák, poharak darabjai.55<J (17., 29—31. kép) A kevesebb Árpád-kori és XIV—XV. századi kerámia anyag mellett több, nagyméretű osztrák (bécsi) grafitos, perembélyeges kerámia (bögrék, tárolóedények) kerültek a felszínre. A török kori anyagból ki- etnelhetők a nagyszámú bronzkészítmények: tálkák, korsók, csészék, valamint a különböző kályhákhoz tartozó, kb. 5—10 ezer darab kályhaszemek, illetőleg azok töredékei. Igen nagyszámú mázas és különböző színű mázatlan kerámia (köztük a jellegzetes török kori talpas tálak!), valamint vastárgyak, fegyverek: páncélok, sisakok, puskák, tőrök is a felszínre jutottak.51’11 (10—28. kép) Végül, mint már azt jeleztük, 1984-ben kibontottuk, teljesen feltártuk — az említett — középkori épület, a palatium vagy curia pince- rendszerének lejárattal rendelkező téglaalapjait. A helyenként 4—5 m mélységet elérő épületrendszer — a továbbiakban esetleg feltárásra kerülő — különböző középkori épületszárnyak meglétét sejtette. Hiszen a magasabban lévő szinteken több irányból még téglafalak futottak a 6,4x9,35 m-es pince irányába. (Kivéve a pincétől DNy-ra lévő szakaszon, ahol falak nem, csupán téglaszintek kerültek elő!)561 (19—21. ábra) A pince feltöltéséből előkerült gótikus borda, ablak- és ajtókeret131
