Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
VI. Régészeti és művelődéstörténeti emlékek Segesdről
szelvény). Kronológiai szempontból is fontos építmény maradványa a II. szelvényben került elő! Ebben egy téglapadozat jelentkezett, amely egy szabályos, téglalap formájú tűzhelyet vett körül. A mellette talált cölöplyukak egy fedett tüzelőberendezésre utalnak, amely egy K—Ny-i hossztengelyű ház Ny-i oldalához csatlakozhatott. Az egészhez nyugatról egy jgödörrendszer ifartoz'haitott. Tőle legkeletebbre találtuk a két kör alakú török kori szemetesgödröt. Ez az agyagba rakott paticsos tüzelőrésszel és a körben téglajárószinttel rendelkező konyhával (sütőház) egy nagyméretű, többszörösen megbolygatott házhoz csatlakozott! Ennek a háznak a részéként szerepelhetett a négyzet alakú, kideszkázott, cölöppel megerősített, 3—4 m-es mélységű tárológödrök, valamint a kb. 15 m-rel nyugatabbra előkerült kisebb, téglalap alakú, cölöp- és patics- falú gazdasági épület!554 (18. ábra, 3. kép) A XIV. szelvény feltárása tette lehetővé a „sütőház” problémájának a meghatározását! Itt ugyanis egy igen nagy méretű, kéttraktusos építmény állhatott! Ennek a háznak a foltja jelentősen túlhaladt a XIV. szelvényen is! A IV. szelvény közepén pedig összefüggő cölöpsorra utaló lyukak kerülték elő, amelyek a faszerkezet vonalát követték. Ez az épületfolt a szelvény Ny-i metszetében, valamint a 4/a kutatóárkon túl már nem figyelhető meg! Valószínűleg itt lehetett az építmény határa! Ugyanakkor a IV. szelvény közepén egy É—D-i irányú téglafal indul, amely egy nyitott vagy félig nyitott részhez csatlakozik. Mivel a cölöp- sor az építmény déli oldalán nem folyamatos, lehetséges, hogy itt csupán paticsfal, vagy nagyobb ajtónyílás lehetett! Egészében úgy tűnik, hogy a sütőház-rendszeréhez Ny-ról csatlakozó boron'fiépület inkább É—D-i irányú, téglalap alakú maradványára bukkantunk.555 Ha a szelvények (I—XV.) rétegződéseit követjük, akkor általában két paticsos réteg figyelhető meg! A feíső paticsré'Jeg az agyagegyen- geíésre rakódott rá! Valószínű tehát, ;hogy az előbbi paticsréteg pusztulását követően a terepet elegyengették, s erre építkeztek a későbbi időszakban. Ez a két ipaticsréteg jellegében megegyezik, s a török korra utaló. Az alsót egy jelentősebb pusztulás érhette (ld. Ny-i kutatóárok Ny-i falában lévő vastag égésróteg!).556 Tovább finomítva a régészeti megfigyelések eredményeit három, illetőleg négy ilyen paticsos (török kori!) kultúrréfeg követhető, vagyis, legalább négy nagyobb arányú pusztulás után történt a folyamatos újjáépítés! A már említett „sütőház” korban a középső, azaz a második pusztulási réteglhez kapcsolódik! Ehhez a „Sütőházhoz” K-ről csatlakozhatott egy utcaszakasz. A portához tartozhatott a cölöp- és paticsvázas gazdasági épület is! Nagy Gergely építészmérnökkel, ásatási munkatársammal együttesen azt figyeltük meg, hogy az épület az udvaron úgy helyezkedett el, hogy ez alapján a város súlypotja mindenképpen a XIII. számú szelvénytől DK-re húzódhatott.557 (18. ábra) A valóban, az említett, Ny—K-i tájolású patics, sövényfalú török kori háztól DK-re egy L alakú (kb. 4 m hosszú, 90 cm széles, helyenként kilenc sor tégla magasságban megmaradt), ÉNy-i irányú falsarkot 130
