Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár 1820-1853 - Somogyi Almanach 43-44. (Kaposvár, 1987)

II. A diákévek

kolai szabályzat kimondta, hogy mindkettő iránt „nagy és kicsiny, nemes és nem nemes, kellő engedelmességet tanúsítson".

m Noszlopy utolsó éves korában évfolyamtársa, a bőnyi közbirtoikos fia, Nagy Sándor volt a senior. Noszlopy első idézése a senior vezette tanács elé 1839. november 30-án volt. Ekkor a német nyelvi kézikönyvét hagyta otthon, amiért először megintették. December 7-én egyheti latinnyelvi leckéjét elmulasztotta. Ekkor azonban nem jelent meg a tanács előtt. Ezért egy hét múlva megintették. 1840. január 4nén pedig azért vonták felelősségre, mivel az általános összeíráskor távol volt. 1840. február 8-án tized magával ,,/táncz mulatságban találtatták" és ezért 2 forintra büntették. Májusig Noszlopy a francia órákról 25, a történelem órákról pedig 21 alkalommal maradt távol. Ezekért 2—2 órát fogdában is töltött. Később, mivel az idézésről távol maradt, újabb 2 órát ült a carcerben. Továbbá, mert nem jelent meg az idézéseken, megintették. Majd mivel határidőre nem fizette be a büntetést, újból fizetett. Júliusban ismét nem jelent meg a tanács előtt, ezért kettő óra fogságra ítélték. Az év végén a tanításról ismét távol volt és ezért 4 órai, majd mivel nem jelent meg az újabb idézésre, további 2 órai fogságra büntették. Másodéves korában három alkalommal a büntetőpénz befizetését követelték tőle. 1841. február 10-én, majd 22-én Noszlopyt barátaival ismét táncvigalomban találták. Először 2 Ft, majd 5 Et büntetésre ítélték. Március 6-án, többedmagával még a pénzbüntetésen kívül fogsággal is megbüntették. Az utolsó félévben általában növekedtek a joghallgatók büntetései, így Noszlopyé is. Az általános összeírásról, azaz az órák előtti katalógus-olvasásról Noszlopy 2 alkalommal volt távol. Nagyobb baj volt, hogy április végén a vizsgáik utáni tavaszi szünetről két hét múlva érkezett vissza Pápára. Ekkor minden óramulasztásért 30 krajcár büntetéssel sújtották unokatestvérével, Noszlopy Lajossal együtt. A többi idézése mind a büntetés és a tandíj befizetésének az elmaradásával kapcsolatos.

69 A pápai források ismeretében, egyszerű lenne Noszlopyt csak az elevenség, a fékezhetetlenség és az iskolakerülés vádjával illetni. A fennmaradt iratok Pápán első olvasás után természetesen erről tájékoztatnak. A második világháború előtt Noszlopy Aba Tihamér a Somogy Megyei Levéltárba, a megmaradt családi iratokat letétként elhelyezte. Ezek között volt egy, a Gáspárnak 1841. március 31-én Pápára címzett levél, amely néhány családi ügyre magyarázatot adott.

70 De ennél közelebb vitt az igazsághoz a néhány éve a somogyi levéltárba került Noszlopy levél, melyet a leánytestvéreihez írt. A Pápán, 1841. télutó (február) 11-én keltezett levélből a Noszlopy-családra és Gáspár helyzetére is sok magyarázatot kaphatunk.

71 Március 31-én, Noszlopy Josepha és Amália levelében beszámolt Gáspárnak a család pénztelenségéről. Arról írtak testvérüknek, hogy még a múlt évi gyapjút Somogyban és Veszprém megyében képtelenek voltaik értékesíteni. Arról is értesítették Gáspárt, hogy a birtokosok által kért tagosítás Vrácsikon befejeződött és egyelőre annyit tudnak,