Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár 1820-1853 - Somogyi Almanach 43-44. (Kaposvár, 1987)

III. A szolgabírói évek

A legtöbb problémát a pénzhiány, az elmaradt nemzetőri napidíjak és az élelmezési zavarok okozták. Amíg a tisztek 1 forint napidíjat, addig a nemzetőrök ellátmányul naponta 8 krajcárt és kenyeret kaptak. A vagyonosok, állapította meg Noszlopy Antal, nem érezték a szolgálattal járó anyagi nehézségeket, addig a többség nem tudott kijönni a napidíjból. A hosszú úton és a gyakorlatozásokon a ruha és a lábbeli tönkrement. Zúgolódtak a marcali járásbeliek is, hogy a módos községlakók a szolgálat alól kihúzták magukat. Ugyanis a törvény a nemzetőrséget 28—50 éves korhoz, vagyoni cenzushoz és legalább félteleknyi földbirtokhoz, vagy 100 pengő forintnyi tiszta jövedelemhez kötötte. Amikor egy hónap elteltével ismét ugyanazoknak kellett a Drávához menni, a felmentési kérelmek megszaporodtak. A bizottsági tagok is sokszor részrehaj lónak bizonyultak. Inkán például a negyedtelkeseket a megfélemlítés és félrevezetés után nemzetőrnek írták össze: „Félelmet gerjesztő körülmények között azt sem tudva mi a nemzetőri név, alulírattat mások ijesztgetése és rettentése következtében szinte beírtak" — panaszkodta augusztus 20-án kelt kérvényében Varga Ferenc.

100 Noszlolopy másik kivizsgálandó esete a nyolcgyermekes, vagyontalan nemesdédi árendás besoroztatása volt. Az összeíró bizottság a helyi vagyonosokat meghallgatva, azok sugallatára kötelezte a nagycsaládos apát a nemzetőri szolgálatra.

101 Az augusztus elejétől még gyéren jelentkeztek, a hónap közepétől a végéig lavinaszerűen szaporodtak a nemzetőri felmentési kérelmek. A megye egész területén 1579 felmentést adtak és ebből 864 volt a cenzus alatti elfogadott kérelem.

102 Csak Noszlopy kerületében 286 mentesítésre — szinte kivétel nélkül cenzus alatti — került sor. Ez az öszszes megyei felmentettnek 18,1 százaléka volt. A legtöbb felmentett a szegény és írástudatlan 1/4 telkesekből került ki. A következő nagyobb csoport az egy családból már nemzetőri szolgálatot teljesítő és a földet munkáló testvérekből, vagy az együttlakó apa és fiú, az osztatlan birtokosokból állott. Mindezek mellett a szolgálatot teljesítők közötti rossz hangulatot az elégtelen egészségügyi felügyelet és a teljes politikai tájékozatlanság is fokozta. Amikor Csányi László augusztus 19-én a Dráva mellett meglátogatta a nemzetőröket, az egészségügyi ellátáson felháborodott.

105 A politikai tájékoztatás hiányára vezethető vissza az is, hogy a Jellasics-féle földosztási demagógiának az egyes nemzetőrök és a helyi lakosok között is volt hitele.

10

'' A harci szellemmel, az ellenség terveinek ismertetésével a parancsnokok alig törődtek. Pedig tapasztalható volt, hogy a szegény nép nem a pénzért, a zsoldért, hanem hazájáért és családjáért hajlandó a fegyveres szolgálatra.

105 Augusztus derekától egyre több volt a panasz otthon is. A visszatért marcali nemzetőrök írták, amikor a „két heti őrködésből a rövid két hétre haza térhettünk s a magunk elhagyott kis gazdaságunk után szeretnénk nézni, akkor ismét a városunkban létező puskapor-tárnál kell éjjel és nappal őrködnünk."

106 A szobiak megírták, hogy ők kettő hétig voltak a Drávánál és most 10 hétig kellett a főszolgabírói rende-