Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár 1820-1853 - Somogyi Almanach 43-44. (Kaposvár, 1987)

III. A szolgabírói évek

létre Iharosberénynél őrködni. Közöttük többen voltak, akik egyedül művelték földjüket. „Itthon semmi más férfi cselédjek nincsen, hanem a feleségeik számos apró családokkal nyomorognak — mi lesz ezekből 10 hét múlva, minden vagyonok pusztulásra s bitangra jut." 107 A mesz­tegnyőiek azt panaszolták, hogy amíg két hetet a határ mellett őrköd­tek, akik több javakkal bírtak, otthon dolgozhattak. 108 Ezek után nem csodálható, hogy egy-egy drávai kiinduláskor nagyarányú volt a szökés. Amikor a nemesdédi századnak újból a Drávához, Alsókra kellett in­dulni; a 106 főből csak 25 jelent meg —, jelentette a megyei bizott­mánynak Stephaich százados. „A nemzetőrök egy része Kapósba futkos fölmentéséért, egy része pedig idehaza koválog az kijelentésekkel, hogy­ha ez, és az nem megy, én se tartozom menni." m A kiindult marcali zászlóalj végül 30 szuronyos puskával és 45 db dzsidával rendelkezett. Ezek mellett az átvételi leltárban szerepelt 1 db zászló, 8 db bogrács, 3 ásó és 1-fejsze. 1 * A marcali századok a további felváltásig a Vas me­gyei nemzetőrök vonalától Vízvárig őrködtek. Augusztus 24-én az első alispáni rendeletre Kisgombán kelt levelé­ben Noszlopy Gáspár közölte, hogy akik a nemzetőrség „ .. közé lett beírás és sorozás által magokat a [törvény értelmében megterhelteknek éreznék, s ez {eránt a megyei Bizottmányhoz folyamodni kívánnának, mielőtt folyamodványaikat Kaposvárra bevinnék, minden egyes pana­szos előbb a maga törvényes és helyes okokkal támogatott folyamodó levelét a most folyó augusztus 26-án reggeli 7 órától kezdve délig, meg­erősítés végett hozzám Kisgombára személyesen elhozni iparkodjon, mely alkalommal e helybéli öregbíró és egy pár esküdttel együtt a fo­lyamodásokban ki tett okoknak bebizonyítása ív égett előttem megjelen­jen. Különben a folyamodványok érvénytelenek leendnek." ÍU Noszlopy Gáspár ékkor a felmentéseket kérők százait belogen fogadta. Augusztus 30-án a „nyavalyája miatt a keszthelyi fürdőbe utazott" és így a ké­sőbbi felmentéséket már nem tudta láttamozni. 112 Keszthely mellől szep­tember közepén, Jellasics támadása körüli napokban tért vissza. Ekkor érkezett meg bátyja, Antal is, akinek házassága ekkor tájt törést szen­vedett 113 Noszlopy Antal hamarosan mint nemzetőrtiszt szeptember vé­gén és október elején már a marcali nemzetőrökkel Csurgón állomáso­zott, ahol több kisebb horvát támadást akadályozott meg. IK Az 1848. szeptember 3-án tartott megyei bizottmányi ülésen a kive­tett 2000 főnyi ún. állandó önkéntes nemzetőrségnek elrendelték — ké­sőbb belőlük alakultak a honvéd zászlóaljak —, hogy Kosztolányi őr­nagyhoz, Pápára a kiképzés helyére induljanak. Kijelölték az összeíró bizottságokat is. Noszlopy mellé rendelték Véssey Antalt, Farkas Imrét és Szabó János orvost. Intézkedett a bizottmány arról is, hogy a gazda­ságtól távollévő nemzetőrök földjét megműveljék. A szolgabíró köteles­sége, hogy szekereket, igát kirendeljen és ügyeljen arra, „ . . . kik a haza szolgálatában távol vannak, emiatt vagyonuk s gazdaságukban kárt ne szenvedjen." 1,5 Miközben a megyei bizottmány a 2000 főnyi gyakorlatlan önkéntes­től várta a csordát, a begyakorlott nemzetőrök jelenfős részét — félve

Next

/
Oldalképek
Tartalom